|
||||||||||||||
Módszerek
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||
Az
mára majd mindenki számára világos, hogy a város önkormányzata úgy tud
hatékony lenni, ha a kultúra tereit biztosítja, tartalmi és szervezési
koordinációt végez, egyes programokat támogat. Mert arra két évtizedes
távon sincs mód, hogy a működtetésre szánt összegeket olyan mértékben
növelje, hogy az arányaiban megközelítse a nyolcvanas évekét.
A
közigazgatás átszervezése, (központi régió, kisérgió) előrevetíti, hogy
a nyolcvanas évekre jellemző központi támogatásra nem számíthatunk a szentendrei
programok finanszírozásában. Bár nőhet, az idegenforgalomból és helyi
adókból a kulturára fordított összeg, de ennek mértéke aligha elgendő
a régi típusú működésre. Úgy is lehet fogalmazni, hogy Nyugat-európai szervezési típusú működtetési móddal (ahol jelentős összegeket juttatnak a profin megszervezett magas színvonaló kulturális programokra, Salzburgi nyárra 14 millárdot fordítanak állami és a sponzorok befizetéséből. ) Szentendrén működni aligha lehetséges a jövőben.
Helyette talán inkább a Dél-Európában szokásos működésre (ahol a lakosság aktív résztvevője szereplője a programoknak) nyílik lehetőség. Ez utóbbira példa, hogy Pamplomában többezer helyi öltözik jelmezbe és közreműködője a rendezvényeknek (a püspöktől, a polgármesterig mindenki vállaja saját szerepét) egy hét alatt 5 millió liter bort fogyasztanak el a rendezvényen résztvevők, s így gazdaságilag is rendkívül sikeres a rendezvény. Ehhez viszont fontos, hogy a helyi, másutt fel nem lelhető sajátosságokat, értékeket kell legendáikkal, látványosan, színvonalasan felkínálni kulturális fogyasztásra. Kialakítani a helyiek érdekeltségét megtermető formákat is és ösztönözni, támogatni a lakosság öntevékenységét. Mire lehet építeni? Mindenek
előtt az élő hagyományokra lehet építeni. Olyanok, mint az első ikonfestő
iskola óta Szentendrén fellelhető képzőművészet kincs, a Teátrum, a Szentendrei
Nyár rendezvényei amelyek ma már a város kultúrális sajátosságait. A játékra,
kiálltásra alkalmas óvárosi környezet. A a Fő tér, Duna korzó, Daru piac,
Czóbel park a Duna mint játszótér és számos kis tér, utca kínál szabadtéri
játékra, ünnepi felvonulásra, kiállításra alkalmat. Fontos, hogy a helyszínek
az exteriör is "játsszon", mint ahogy a legjobb (például a Pikko...
Dundo Maroje, a templomtéri szabadtéri tárlat, a Dunakanyar c. darab a
Nosztalgia Kávézóban stb.) előadásokban ez megvalsósult. |
|