ÚJÉVI BESZÉLGETÉS  
   
         
 
 
  Az újévi koncert fogadásán beszélgetek dr. Drobilisch Erzsébettel. Arról kérdezem, hogy tetszett a koncert, szereti-e komolyzenét?
Zenerajongó vagyok, szeretem a komolyzenei slágereket is. És mint sokan mások, én is szoktam dúdolni Liszttől a La campanella-t , a II. magyar rapszódiát, Chopintől az Asz-dúr polonéz dallamát, de Smetana Moldváját, vagy egy-egy ismert Kodály, Bartók darab dallamait. Legtöbbször csak, mint háttérzenét hallgatom a rádióban. 2006. Mozart év, és ez jó dolog, mert ilyenkor az ember odafigyel arra is, ami nincs érdeklődésének középpontjában. De szívesen hallgattam a mai koncertet és ez a mai igazán hangulatos volt, illett a városhoz és méltó az évkezdéshez.

Úgy beszélt, mint egy zeneértő, Szentendrén ilyen jó volt a zeneoktatás, amikor Ön iskolás volt?
Igen, legalábbis, ha Kovács Lajos bácsira, vagy Mezei Erikára gondolok, aki unokatestvéremet megnyerte zenének és gordonka-tanára is volt. Ők és a korbeli zeneiskola tanárai sokat tettek azért, hogy mi, akkori fiatalok megszeressük a komolyzenét. Számomra ők a szakmai elkötelezettség példaképei. Lajos bácsi, aki időt, energiát nem sajnálva szervezte a városi kórust, népszerűsítette a komolyzenét. Igazi közéleti ember volt, szívesen gondolok vissza rá. De nem tudom, tudja-e, hogy hosszú évtizedekig itt lakott a Bogdányi utcában Denis Dille világhírű belga Bartók-kutató. Ő az egyik olyan, méltatlanul elfelejtett híressége a városnak, aki valóban elvitte hírünket világba és bizonyosan érdemes lett volna arra, hogy díszpolgár legyen.

Ha Önt választják polgármesternek, mit tesz, tehet-e valamit a szentendrei komolyzene élet népszerűsítéséért?
Van mire alapozni, ha csak azokra a rendezvényekre gondolok, amelyek az elmúlt évtizedekben sikeresek és népszerűek lettek. Olyanokra gondolok, mint az újévi koncert, amelynek éppen a fogadásán vagyunk, vagy a már egy évtizede a Szentendrei Nyarat záró hangverseny a Református templom udvarán, de a Zenei világnap vagy a Tavaszi fesztivál programjai is, amelyben mindig van kiváló komolyzenei program, vagy ha a Teátrum műsorának opera előadásira gondolok, hogy csak néhányat említsek, amely hirtelen eszembe jut.
De hogy ne térjek ki válasza elől, azt gondolom, ha valamelyik előadás szerény hallgatóságú, legtöbbször nem azért van, mert rossz volt a program, - legalábbis én ennek ellenkezőjét tapasztaltam,- hanem, mert nem tudjuk jól eljuttatni a meghívást azokhoz, akiket szeretnénk látni. Hogy ne kerteljek, sokkal jobb hírverést, propagandát kellene csinálni a programoknak, mert ma olyan éles a verseny a hallgatóért, hogy kevés, ha csak a Szentendre és Vidékében jelenik meg a műsorra invitálás, kiküldünk többtucat meghívót és kirakunk néhány plakátot. És, hogy más gondot is meg említsek, több és nagyobb hírverés kell Szentendrének is.

   
    Borzas