főoldalra  
   
UNÓÓÓ!
   
   
Mikor kamaszodtunk Andris volt az első kisgyermek a családban. Idősebbik unokatestvérem fiacskája. Mindenki örült születésének, nagynénik, nagybácsik, rokonok hada őt sztárolta, mint elsőszülöttet. Gügyögött neki, mint egy féleszű, megcsippentette arcocskáját, mondogatta csecsemőnek szánt hülyeségeit. " Mond szépen, Maaargit néni, mert én vagyok a te nagynénikéd, bizooony! De Andriska nem szólalt meg, legfeljebb elsírta magát, amikor Margit néni hatalmas orrát meglátta, hogy puszira odahajolt. De egyszer, meglátta az üres kéménylyukat a falon, és felkiáltott, únóóó. Azt, hogy papa, mama, nem, csak annyit, hogy únóóó. Hatalmas sikert aratott a családban. Vitték őt mindenhova, ahol lyuk volt, ő meg szorgalmasan előadta tudományát, mondogatta unóóó, unóó! Andris már felnőtt, családja van, mérnök. A családban azóta az unóóó, a lyuk, a semmi.

Szóval itt van ez az okker épület, az új rendőrség, amely számomra, hogy az előbbi történetemhez kapcsolódjak, unóóó. Nem szép, nem jó, egyszerűen unóó. Örülünk, hogy kész van, hogy végre van elegendően nagy és komfortos rendőrségünk. Nem kell tovább a közszolgáknak zsúfolt öltözőben összezsúfolva öltözni, parányi irodákban ügyet intézni, végre elférnek, van kellő mennyiségű mellék és kiszolgáló helyiség, garázs az autóknak, csak hát az egész, az esztétika, a forma, nekem unóó.
"A városkép alakítása felette bonyolult probléma s radikálisan csak nagyon különleges és ritkán kínálkozó alkalmakkor oldható meg. Elvárhatjuk azonban, hogy alakításához építészeink legalább oly mértékben járuljanak, amilyenben éppen módjukban van. " Lyka

 

Nos, építészetileg jellegtelen, kaszárnya jellegű épületekkel beépített környéken, a volt Görgey laktanya tiszti lakásainak tőszomszédságában, idétlen raktárépületek és a tiszti klub között épült fel. Megoldásában, mert az ízlés és művészeti alkotóerő mely negativ vagy pozitív formájában minden épület szemléleténél jelentkezik, nem véletlen, nem személyi és nem szabad. Le van kötve, meg van határozva az emberi gondolkodás, emberi élet, anyagi formák és konstruktív lehetőségek összehatnak és formákat teremtenek. Ha sikerül harmonikus megegyezésre, egyensúlyra jutniuk, akkor van építészet lélek és szellem szerint. Hát itt ez nem jött össze.

Volt egy lehetőség arra, hogy a régi Budai út ezen szakaszát az új épület meghatározza, irányt adjon, de nem sikerült, csak beépítették a telket. Nem gondoltam én, hogy ide Brunelleschi, Bramante, Palladio kell és a mi rendőrségünk lesz a Palazzo Pitti, de többet vártam. Nekem ez a mai vidéki menő csávó házának beköszönése, ragasztott ál-kő fallal és lábazattal, festett ál-kváder köveivel és ál-oszlopaival. Aztán honnan ez a sárga klinker borítás ötlete? Nekem nem megy, kevesebb több lett volna. Két római őrtorony közé rakott kupolás battistero számomra nagyon eklektika, amiből éppen a szellem hiányzik. Meg hát a bejárat, miért nem járdaszinten van, mitől jó megoldás ez a padlószint emelés? Aztán a jobb oldali ajtónál, a Porta Pannónia-telepnél, az oldalsó művészbejárónál a két sárga gázcső, csak nem a Pompidu center utánérzése a la Izbég módra?

Nos, nagyon örülök az épületnek és bánom az elhalasztott lehetőséget. Mert ha lehet jót, nekünk itt Szentendrén miért nem jön össze? Miért van az, hogy itt mindenki még Makovecz is mellé lő, lásd buborékját, a Casino-t, vagy a régi fodrászüzlet házát, az OTP-vel szemben. Pedig akkor még fiatal volt és nem is politizált úgy, mint mostanában. Még jó, hogy nem néztem meg ki tervezte új rendőrségünket. Meg egyébként is hülye vagyok az építészethez. Ahhoz is. De ez így is, akkor is unóóó.

 
 
Elekelne mielőbb egy rendes gyalogátkelőhely, mielőtt balesetet szenved valaki. Hisz ez középület.
a lap tetjére