főoldalra  
   
A Szentendrei Széntestület rövid ismertetése
   
   

A szénterület Pest vármegyében a Budapest-Szentendrei H.É. Vasút Szentemndre végállomás közvetlen körzetében és Szentendre rend. tan. város határában fekszik.
A terület nagysága mintegy 6000 kat. hold, közvetlen vasúti és dunai hajó állomással, úgy hogy termelt szén csilléken akár a hajó állomásra, közvetlen a bányából szállítható a vasúti vagonokba- illetve hajókba.
A szénjövetelt -eltekintve, hogy a terület az Anna völgy-Tokod- Dorogi szénmedencéhez tartozik, s annak minegy közvetlen folytatása, igazolják a geológiai -funkciókon kívül az egymásstól ellenkező irányban lévő folyton előforduló szénkilennások, továbbá hogy kútásások alkalmával műár 6-7 méter mélységnél palás szénrétegbe jutnak, úgy hogy ennek folytán, mindig abba kell hagyni a további ásatást mert az ihatatlan.
Ilyen esetek észleltettek különösen a terület nyugatra fekvő Bubán nevű részén, valamint észak-keletre fekvő Bukmirovac és keletre fekvő Pismán nevű, a Dunaáig húzódó részeken.
Ugyancsak a határ Bubán nevű részén, Kauroch György földjén egy árokban, mint egy 5 méter mélységben találtak és ástak jól égő szenet.
Hasonlóan ugyan a területen a Perlus birtokos földjén egy 30 katszteri holdnyi területen több kibúvás látható, s iránya és dűlése alapján lejjebb 6-5 méteres réteggé kell hogy növekedjék.

Az előbb leírt Bubáni területtől mintegy 3 kilométer távolságra, északkeletei irányban fekvő Bukmirovac területén a Stara vodánál, (öreg víznél) a vízmosásban egészen felszínen látható a szén kibúvás, mely mintegy 6 m mélyésgben már 15-20 cm vastagságú rétegként jelentkezik. E területen 25-30-év előtt ma is élő emberek ástak és vittek haza maguknak tüzelni szenet, azonban avárosi testület lvén, mint a hatóság rájött, eltiltotta őket a további szén eltulajdonításától.

Neveztesen rég köztudomású, hogy Szentendre város határa tele van szénnel, azonban a vezetők állandó torzsalkodása /:magyarok és szerbek által vegyesen lakta város/: folytonosan megakadályozott minden kísérletet a szén kiaknázása iránt bárminő szakértő és pénzes vállalat vagy egyén részéről tétetett reá kísérlet - magának a városnak pedig nem lévén hozzá sem tőkéje, sem pénze sem megfelő szakereje- területe parlagon maradt.

A városra örvendetes változás történt azonban az 1913-ik év folyamán, midőn a városi vezetőségben /:képviselő-testület és tanács/: a magyarok évgre túlsúlyba vergődtek s széntestületük értékesítésével komolyan foglalkozni kezdtek.

Így sikerült aztán több előkelő pályázóval szemben alulírottaknak másoktól a szén használási kitermelési jogot 1914. június hótól 70 /: hetven/: évre megszerezni.

A szén minősége 3500-4000 Caloria között váltakozik /: Salgótarjáni szén minőség/: és gyári célra kiválóan alkalmas.

A szén mennyisége a terület nagyságánál valamint könnyű és olcsó kitermelésénél fogva több száz évre elegendő egy huzás hasznot hajtó vállalat alpítására és befektetett tőke agertizálására.

Fogyasztási testülete és versenyképessége óriási mert mint még a Budapestre szállító, hasonló szenet termelő:

Magyar Általános Kőszénbánya r.t.

Tatabányai telepe Budapestről 78 kilométernyire
Felsőgalla telepe Budapestről 75 kilométernyire
Tokodi telepe Budapestről 58 kilométernyire
Dorogi telepe Budapestről 51 kilométernyire
Salgótrajáni Kőszénbánya r.t.

Salgótarjáni telepe Budapestről 126 kilométernyire
Mátranováki telepe Budapestről 129 kilométernyire

Esztergom Szászvári Kőszénbánya r.t.

Sárisápi telepe Budapestről 67 kilométernyire
Annavölgyi báynatelepe Budapestről 58 kilométernyire

Budapest vidéki Kőszénbánya r.t.
Pilisvörösvári telepe Budapestről 28 kilométernyire, addig

Alulirottaknak
Szentendre városától vett szén területe Budapest Filatorigát MÁV álllomásig /:Obudán szén kirakóhely/: ….............................15 kilóméterre van.

Budapest /: Ferenc körút 2./: 1916 január hó.


Hauerogai Lichtenstein József
a Felsőszélvölgyi Kőszénbánya társulat
v. igazgatója

  a lap tetjére