főoldalra  
   
TALÁLKOZÁS
   
   
 
A Görög utcában összefutok Száva Palival. Olyan, mint mindig, elegáns, gondosan ápolt bajuszával, egyenes tartásával, huncut mosolyával, mintha egy zeneszerzőt és békebeli iskolaigazgatót gyúrtak volna egybe. Megőrzött, átörökített valamit, olyan jellegzetesen leírhatatlant, a vasaltnadrágos békebeli tisztviselők, városi főmérnökök habitusából, pedig, egykor lázadó korosztályom, tarisznyás, farmeres csoportjából való. Üdvözöljük egymást. A véletlen hozta hogy összefutottunk, de kapóra jött és én nagyon örülök. No nem csak amiatt, hogy régen ültünk le egy tea mellé, hanem az engem éppen izgalomba tartó támfal ügy miatt is, hiszen főmérnöke volt Szentendrének a hetvenes években, amikor a templomteret felújították.

Kapacitálom, mondja el a véleményét, hogy szerinte mit kell tenni, mi ilyenkor a szokásos eljárás. Nem áll könnyen kötélnek. Hangsúlyából kiérzek egy kis szemrehányás félét, mintha azt mondaná, öreg, most persze jó vagyok "külsős szakértőnek," de nincs bennetek annyi kurázsi, megbecsülés a város volt főmérnöke iránt, hogy időnként odajöjjetek az emberhez és megkérdezzétek, hogyan is volt, mi a véleményed erről, vagy arról, hátha tudnék mondani olyan dolgokat, ami hasznos lehetne számotokra is. Ettől kissé pironkodva kérdezem, "-Szerinted mi ilyenkor a tennivaló, amikor az ilyen súlytámfal elindul, mit lehet tenni? És mekkora gond ez, meg lehet állítani?"
Jegyzettömb kerül elő, rajzol, magyaráz, nekem, a laikusnak, hogy mik is a sajátosságai az ilyen súlytámfalnak. Majd hozzáteszi: "-Amikor Deimék javaslatára megrendelték a templomdomb burkolását, a fal kijavítását is megrendeltük, de a munkákat nem előzte meg statikai vizsgálat, igaz semmi sem indokolta. Kisebb problémák voltak ugyan a mai Kedves Presszó felőli oldalon, de azokat kijavíttattuk, kifugáztattuk a falat és nincs gond azóta sem, ezzel a falszakasszal. Majd egy kissé távolba nézve, elgondolkodva hozzáteszi: "-Lehet, hogy nem is volt valami nagy ötlet ez a burkolás, fugázás dolog, mert megváltoztatta, ha nem is tragikusan a domb vízháztartását."
Azután, újabb skicc arról, hogy ilyenkor milyen műszaki megoldást szoktak alkalmazni a meginduló súlytámfal "megfogására."" - Visszabontással és új, más típusú támfal építésével a megfelelő vízelvezetés kialakításával a dolog kezelhető, bár a felvázolt megoldások 10 és 150 millió között lehetnek, attól függőem, hogy milyen műszaki megoldást kívántatik a munkánál. Ilyenkor a költség nagyban függ a kivitelezés lehetőségeitől, értsd alatta, mennyire és mihez lehet hozzáférni. Valljuk meg, ez a rész, -a keleti támfal- éppen az a falszakasz, ami alatt udvarok, házak, alatta pincék vannak, úgy, hogy nem éppen ideális hely darunak és nagysúlyú gépeknek. Ezzel sajnos mindenképpen számolnotok kell, mert megdrágíthatja a helyreállítás költségeit."
Majd újabb vázlat arról, hogy milyen megoldások kínálkoznak, egy olyan helyreállításnál, amikor esetleg terasz, vagy más építészeti megoldást is magába foglal a helyreállítás.
Ahogy beszélgetünk, közben figyelem az arcát és eszembe jut, mennyire pazarlóak vagyunk mi szentendreiek. Hiszen itt vannak, közöttünk élnek, Pizágh János, Puppán Jenő, Száva Pali, B Szabó Vera, akik e városért dolgoztak, tettek, nem is akármit és mennyit. Irányításukkal épült, értették, tették, látták. Bizonyosan előfordult, hogy hibáztak is. S mégis, mi hányszor helyettük mindenféle nagyszájú demagóg paprikajancsikra hallgatunk és többször el is hisszük, amit ezek mondanak, ahelyett, hogy egy kávé vagy tea mellett megkérdeznénk Paliékat. - Mond, te hogyan látod, mit tennél a helyemben?