Római Magyar Akadémia képzőművész ösztöndíja ma két hónapos római tartózkodást jelent és hivatásos festőművészek, grafikusművészek, szobrászművészek pályázhatnak erre. Lehetőséget biztosít szakmai tájékozódásra, a galériák, gyűjtemények és múzeumok megismerésére, szakmai kapcsolatok teremtésére. Róma és az itáliai kultúra nyújtotta inspiráción keresztül alkalmat teremtve az ösztöndíjas egyéni művészetének továbbfejlesztésére. A két- illetve egyágyas szobákban való elhelyezés és a 630 Euro/hó ösztöndíj bár szerény, de elegendő arra, hogy aki akar ízelítőt kapjon és egy életre szóló élményben részesülhessen.

Vincze Ottó római munkaterve koncepciójául egy kissé provokatív Juhász Gyula idézetet választott. "Mi hír Rómában? Ki mostan a cézár És ki a kőltő, és miről dalol? Ki hordja most Ovidius babérját, Kacér Fortuna most kihez hajol?" (Juhász Gyula)
Megvallja, azt is, hogy "Az utóbbi időben keletkezett műveim esetében gyakran foglalkoztatott a profán és szakrális egymás mellé rendelése, ütköztetése, időbeni átfedéseik, gyakorolt hatásának vizsgálata, szakrális környezetben található tárgyak toposzok, a hozzájuk kapcsolódó teológiai alapfogalmak tükrében."
Majd amikor tervez így fogalmaz: "Azt gondolom, hogy Róma, mint az egyetemes kultúra múzeuma, emblematikus hírességek tárháza, ugyanakkor az ebben a felhalmozott, sokrétegű kulturális kincsestárban tovább élő mai város, rengeteg lehetőséget kínál az ez irányú munkában való elmélyülésre."

Érdekes jubileum időpontjában utazik az akadémiára Vincze Ottó. Nyolcvan éve, hogy Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter Olaszországban járt és tárgyalásain támogatásra talált a római Collegium Hungaricum megnyitása. Ez az esemény tulajdonképpen egybeesik a szentendrei művésztelep megalapításával, ahol a támogatók között ott van az a szentendrei nagy befolyású plébános, Németh László is, aki a római Magyar Akadémia élére az 1928-ban kinevezett és a Velencei Biennále kormánybiztosává előlépett Gerevich Tibor lelkes híve. Azé a Gerviché, aki maga köré gyűjtötte az újklasszicizmus Neue Sachlichkeit (új tárgyiasság) művészeit, amely stílus később államilag támogatott lesz és főként a katolikus egyház részéről. Akik e stílust, a hagyományos értékek folytathatóságát vallják a római iskola művészei. Nem véletlen az sem, hogy majd a szentendrei templomdombi Plébánia templom freskóinak készítésében döntő szerepet játszó plébános is e stílust várja el az alkotóktól. Nemrégen olvashattuk az egyik Római Katolikus lapban, "A római iskola növendékeinek munkáit a hitben fogant benső realizmus ihlette, magukon viselve az olasz neoklasszicizmus és novecento művészetének stílusjegyeit. Ilyen például a rózsadombi Kapisztrán Szent János-templom, amelynek belső terét a római iskola ösztöndíjasai készítették. A főoltárképet Kontuly Béla, de az ő alkotása mellett a templomban találkozhatunk még Szilágyi János, Heinz Henrik, Molnár C. Pál, Istókovits Kálmán, Pleidell János, Jeges Ernő freskóival is."

E neoklasszicista ihletésű stílus az "olaszosság", a "modernség" és a "katolicizmus" ekkor még úgy ötvöződött a legjobbak műveiben, Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos, hogy a polgári liberális értelmiség rokonszenvét is megnyerte. Ez a stílus kiválóan alkalmas volt a harmincas évek végétől megszaporodó egyházi megbízások, pld. Paizs Goebel Jenő, Szt. Sebestyén, vagy a magyar történelmet a kor politikai tanai szerint értékelő történelmi tematikájú művészetre. E csoportba tartozott a szentendrei művésztelep alapítója Jeges Ernő. (1898-1956) is. De a szentendreiek festők közül Heintz Henrik, aki szintén kijut az akadémiára, és római ösztöndíjas lesz. A szentendrei művésztelep alapítóinak többsége is csatlakozik a római szellemű festészeti mozgalomhoz.

De Vincze Ottó most egy másik jubileumra is érkezett, ugyanis Európa nálunk aktívabban és lelkesebben a Római nyilatkozat 50. évfordulóját ünnepli. A Római Magyar Akadémia 2007. március 25. vasárnap a Quirinale Palotában a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából 27 mesterművet mutat be az unió országaiból. Magyarországot Csontváry Magányos cédrusa képviseli. Bizony ez utóbbi, egy magyar képzőművész számára sem akármilyen magyar megmutatkozás.