| főoldalra |
PARKOLÁS
|
Hát biz’ ocsmányak ezek a kék oszlopok, amelyeket a szentendrei népnyelv csak kisdokinak nevezett el. Idézve volt jobboldali képviselő kollégámat, aki két éve egy egész telet járt végig fórumról fórumra, hogy az önkormányzatot rábírja - hogy lakossági nyomásra - elutasítsa az akkori parkolási szisztémát, és helyette oszlopos parkolást vezessen be Szentendre belvárosában. Ha jól emlékezem, olyan mondatokat is mondva, hogy így évente százmilliós parkolási bevétele lehet a városnak.
Mert hiába a megtendereztetett parkoló oszlopok, állítólagos olcsó lízingeléssel, ettől még a VSZ Zrt. ellenőrzést végző munkatársa nem ismeri a szentendrei utcákat. Legalább is az nem, aki a napokban mikulás-csomagokat rakott az autókra a Pátriárka utcában. A kocsik szélvédőjére rakott figyelmeztető cédulából az derült ki, hogy azért „bélyegezte meg” a szabályosan parkolókat, mert a Dobozi utcában nem fizettek. A dolog talán rendben is lehetett volna, csakhogy ezek az autók nem a Dobozi utcában, hanem a Pátriárka utcában parkoltak, arra pedig a mellékelt papír szerint nem terjed ki a rendelet hatálya. Most akkor mi a teendő? Mert mondjuk, ha én Prágában szabályosan parkolok a Vencel téren, akkor Szentendrén ezért cédulát kaphatok, hogy nem fizettem parkolási díjat a Kucsera utcában? Remélem, nem így lesz.
Valami hasonló lehetett az oka annak, hogy a kilencszázas évek elején „Szentendre Tanátsa oda határozott” hogy helyieket alkalmaznak hivatalnokoknak, városi közszolgáknak és csak akkor hoznak más településről, ha itt nincs megfelelő végzettségű szakember. Ma ilyen szabályt hozni diszkrimináció lenne, bár nem lenne időnként haszontalan, sőt az sem, ha a hivatali kollégák egyike másika tudná, hogy mi a különbség bjelavoda és cerovanka között. Vagy legalább ismernék a szentendrei utcákat, esetleg kapnának olyan gps-el felszerelt kis masinát, amely segíti őket az eligazodásban, hogy tudják, a Pátriárka utca, nem a Dobozi utca.