főoldalra  
   
MAJALIS, ELSŐ NAP
   
   
 
Néhány éve
Délelőtt tizenegy óra, hatalmas tömeg a Postáson. Ezerrel megy a Mi értünk Sport Nap. Hatvanegy utcai kosárlabda csapat Szolnoktól, Budapestig és Szentendréig, Székesfehérvárról, Gödöllőről, Monorig stb. Rózsakert és a kaszinó közötti Duna parti úton kialakított utcai kosárlabda pályákon. Kemény küzdelem folyik az aszfalton. Elsőként Jakab Péterrel futok össze. Éppen valamilyen díjátadás ügyben szervezkedik.- Lehetünk vagy háromezren. saccolom a réten és az úton lévő emberek számát. Peti bólogat és az időjárást dicséri. Igaza van az ilyen szabadtéri rendezvény legfontosabb kelléke a jó idő, mert hiába a sok nevezés, ha esik, ha hideg van, még azok sem jönnek el, akik esélyesek lennének a győzelemre.

A Bolgár utcai kereszteződésnél a Rajt és Cél hatalmas kapuja. Éppen Tóth Attila a Kinizsi futás lelke indítja a csapatokat. Van itt korcsoportonként az ovisoktól a felső osztályosokig futóverseny. A kicsiknek 600 méter, nagyobbaknak másfél kilométer és nagyoknak több mint 6 kilométer. Amikor rajhelyhez érek éppen a HAVLE csapata rajtol. Érdekes hallani a szót havle. Pedig ma e név és Szentendre egyet jelent, az egyik legtöbb iparűzési adót fizető cégünk és alig van olyan városi, közösségi dolog, amit ne támogatnának. A mostani Magyar Tartalékosok Szövetsége versenyének is fő szponzora a HAVLE.

Elgondolkodom, hol van már a Szentendrei Építők, a Szentendrei Honvéd, a Papírgyár csapata és hol van az ideológia kérdésként kezelt városi Felszabadulási váltó-futás. Amikor a pártbizottság kérésére válogatott futókat hoztak a Honvéd váltójába, hogy nehogy a Ferences Gimnázium csapata győzzön. Micsoda baromság volt!
De hol vannak más futó-csapatok. A Kocsigyár atlétái sorra nyerték a Spartakiádokat, megyei versenyeket. Schuck Irénke és a Dubecz lányok szállították a dicsőséget, a serlegeket a városnak. Ma már gyár sincs, a helyén lakótelep.

 

A Pannónia telep irányából biciklisek jönnek kisebb csoportokban az új töltés-úton. Boldogan vették birtokba az új bringázó utat a porfelhő lovagok. A volt orosz laktanyától a Postásig épült meg. Mikor Postásra érnek, meglepődve tapsztalják mekkora itt a nyüzsi. Örömmel állnak meg egy kicsit lazítani, pihenni. Addig is nézik színpadon táncoló kicsiket a Welldance Sporttánc Egyesület produkcióit. Van itt minden, akrobatikus rock'n'roll, ír néptánc, musical tánc, videoclip tánc, hip-hop a szülők nagy gyönyörűségére, mert vagy háromszázan színpad előtt lelkesen tapsolják végig a produkciókat.
Ismerősöket keresek és találok szép számmal. Lejöttek Török Laciék is. Itt vannak a polgármesteri hivatal sportos hölgyei. Ők külön csapattal indultak a futóversenyen. A teniszpálya szélárnyékban Tegzes Dani hatalmas adag, majd ki csordul a kondérból mennyiségű pörköltet készít kis társasággal körülvéve. Mellettük az elkerített pályán korfballosok játszanak. Szautner Kati nagy-lányával találkozom össze. Szabó Imre is itt nézelődik. Látszik, örül az inkognitónak, hogy nem kell szerepelnie és nem kell - Csak egy kis baráti segítség kellene, kezdetű szövegeket hallgatnia. Sokan vagyunk a téren, az úton kialakított sportpályákon, szervezők, segítők, sportolók, bámészkodók, kirándulók, drukkerek, szülők és persze ifjak. Akiknek az egész napot szervezték. Mint a program neve is mutatja: Mi értünk sportnap.

 
 
a lap tetejére