Felvonulás 1960

- Mi a fenét keres itt a sörsátor Szentendrén, ahol olyan híres borok voltak, hogy még a Honismertető album képekben 1864. című kiadványban is megemlékeznek róla? Mondja ellenkezésben oly jártas barátom. Egyébként is magyar ember bort iszik! folytatja, mintegy bemondva tromfot. Majd hosszabb elmélkedésbe kezd a rácürmösről és szentendrei strohweinről, hogy eljusson a hatvanas évek kőhegyi ezüstnohájáig, fennen állítva, hogy Szentendrére csak bor való, ide nem illik a sör.

Zauer család

Mit válaszoljak erre? Aztán a kisagyamban hátul kapiskálni kezd, hogy ahol most állunk, ez itt a Gödör, a régi városi focipálya helye. Közel vagyunk a volt Zauer telephez. Azt meg ugyebár, minden szentendrei tudja (az a hozzánk hasonló helytörténet megszállott, mind az öt) hogy Zauerék svábok voltak. Így hát akárhogyan is nézzük, kellett, hogy szeressék, sőt igyák is a sört. És majáliskor, még Büttner igazgató úr a Papírgyár oly nagyon tisztelt német igazgatója is mit szolgáltatott fel? Hát sört. Akkor pedig, állítom, - Itt autentikus a sör! idézem a századforduló sörcsarnokainak képét és azt a bizonyos Sztaravodán készült régi fotográfiát is, amelyen jól szituált szalmakalapos urak, majálison söröskorsókat emelnek magasba.

Néhány éve

De Jenőt nem olyan fából faragták, mint villa nyelét. Mert az tudni való, legalább is erre mifelénk Szentendrén, hogy a széna forgatáshoz használt villa nyelének a legjobb a fűzfa, amely jól kiszárítva elég erős és pillekönnyű is. Jenő meg éppen azt meséli, hogy a sztaravodai forrás feletti kőben kifaragott lyuk hordónak volt a helye, úgy, hogy fentről a vörösbort csurgatták a pohárba, hogy az alatta lévő hideg forrásvízzel hígítsák korabeli fröccsnek.

Vitatkozunk. Szó, szót, történet, történetet követ, de egyikünk sem tudja meggyőzni a másikat állításának igazáról, mígnem Jenőben megfogalmazódik a megoldás. Szentendre bár a bor városa és nem csak Hamvas Béla, a szerb szőlők, a híres szentendrei vörösbor miatt. De csak a Bükkös patakig. Onnan Buda felé, a Knippayer vendéglőtől (a nagyhíd és Paprikabíró utca sarkán volt) már lehet sört inni. Mert az Andreába,(a mai Szebeton régi neve) a papírba, a kőbányába igyekvő melósok de még a culágerek is sört ittak. Így hát közös megegyezéssel arra a megállapításra jutunk, hogy a sör és bor választóvonala Szentendrén a Bükkös patak vonala. Így hát lehet sörcsarnok a Postáson, mert ez itt autentikus. Már csak azért is mert ezen a tájon tartják immáron kilencvenhárom éve a szentendrei majálisokat.

Így hát kedves majálisozók, ne legyenek kétségeik! ( Ha volta ettől egyáltalán) Mert legyenek Önök, akár Lám gyáriak, kocsigyáriak vagy lakatosok a kályha gyárból, esetleg kövesek vagy papírosok, vagy az Andrea munkásai, nyugodtam igyák meg sörüket a majálison. Sőt még akkor is, ha nem is hallották ezeket a patinás szentendrei gyár-neveket.
Ja, azt azért megtehetik, hogy egy pillanatra gondolnak nagyapáinkra, akik komolyan hitték, és azért majálisoztak, hogy egyszer majd, nyolc órás lesz a munkaidő.