Volt idő, hogy 113-an dologoztak a PMKK-ban

Szóval, 1975-tel lezárul a hatalmi befolyáson való osztozkodás egy szelete, amely kihatott Pest megyére is, s amelynek hátterében nem utolsó sorban, más megyékkel és különösen fővárossal való rivalizálás volt. Az akkori megyei párt és tanácsi vezetők korábban úgy döntöttek, hogy nem tűrik tovább a gőgös, nagyképű budapestiek állandóan packázását, és koncentrálják a megszerezhető pénzügyi forrásokat, Pest megyét nagyobb súlyúvá, láthatóvá teszik. Ebben kap akkor helyet a már kulturálisan éledező, de valójában jelentéktelen város Szentendre is, amely nem utolsó sorban könnyű megközelíthetősége, művészek, és az akkor nemrég született Szentendrei Teátrum miatt a látókörükben van. A háttérben egy okos, de múltja, származása, értelmiségi volta miatt második sorban lévő ember dr. Cs. Iván áll, aki ugyan nem viheti magasabbra abban a korban, de aki a megyei tanács elnökhelyettese, és igen csak hathatós alakítója a városnak. S bár tevékenysége a jegyzőkönyvekből éppen csak, hogy kirajzolható, -a kor sajátosságai szerint,- de azért finom ujjakkal kitapintható. Az 1969-től tartó folyamat egyik jelképes, de nem mellékes állomása, az új tanácselnök és helyettes beállítása (megválasztása) a város élére 1975-ben. Íme, egy részlet a szentendrei tanácsülésen elmondott hozzászólásából:

""Dr. Cs. Iván, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese elmondja, hogy megyei szinten hosszas vita folyt, hogy Szentendre vagy Vác legyen-e a megye művelődési központja. Vác anyagi áldozatot is vállalt volna, mégis Szentendrére esett a választás. Elmondja, hogy a Falumúzeum a Művelődésügyi Minisztérium beruházási pénzéből épül, csak töredék összeget ad a megye. Versenyfutás volt a megyék között, hogy hova települjön a Skanzen. A főváros közelsége miatt a megyei tanács vezetői elérték, hogy Szentendrére kerüljön az országos Szabadtéri Múzeum. A Ferenczy Múzeumhoz szintén a Művelődésügyi Minisztérium adta a szükséges fedezetet. Művészeti értéke igen nagy Európában ilyen képzőművészeti kiállítás nem létezik. Az új Művésztelep költségeit teljes egészében a Képzőművészeti Alap finanszírozta, a város csak a telket adta. Más városok és más megyék is szívesen vállalták volna, hogy ott épüljön fel a művésztelep... Jogosnak véli azt az igényt, hogy az itt élő művészek kapcsolódjanak be a város közéletébe és legyenek aktív részeseí a város közművelődésének."

Micsoda szenzáció volt a Művésztelepi Galéria megnyitása

Ebben az időszakban mai áron számolva kb. 5 milliárdnyi "kulturális beruházás valósul meg" a városban, olyanokat, mint a Budapestre vezető új négysávos utat, lakótelepet stb. nem számítva. Visszatartják az összes megyei kulturális beruházást és a megyében felhasználható pénzek 85%-a Szentendrére kerül.. Ekkor adják át a megyei és országos intézményeket, olyanokat, mint a Pest Megyei Közművelődési Központ és Könyvtár, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (hat kis-múzeummal) Skanzen felső Tisza-vidéki tájegysége, Vízügyi Számító Központ és Kiállítás stb. Ennek megmaradt épületállománya ma is a városi közművelődési tevékenység szinterei. Új kulturális célú épület a városban csak a félkész MűvészetMalom és P'art Mozi épül meg. Fontos eredmény szerintem, hogy sok ügyeskedéssel, szerencsével sikerül a városban tartani könyvtárat, - amelyet 1996-tól a megyei levéltárral együtt Budapestre, a Mester utcába kívánta felépíteni és átköltöztetni a megyei önkormányzat. A rendelet megalkotását segíti, hogy a múlt évben sikerült megegyezni a megyével abban is, hogy melyik épület, kinek a tulajdona, ki hogyan használja. Elindult a Castrum beruházás tervezése és ezerrel bővült az elmúlt tíz évben a Skanzen.

Nos, így már tudjuk, hogy a rendszerváltással mi maradt a miénk. Azt is milyen megyei és országos intézmények vannak a városban. Azt is, milyen városi feladatot vállalnak a jövőben és mennyiért!? Nagyjából látható mi épülhet (Castrum, új megyei múzeumi központ, amellyel párhuzamosan visszakapja jogos tulajdonát a Szerb Ortodox egyház, és mint hírlik, terveik szerint ide kerül majd,- a Fő térre- a Szerb Múzeum) Úgy, hogy az új közművelődési rendelet megalkotása nem csak arról kell, hogy rendelkezzen, hogy káhátéba gyömöszöljük-e a Duna-parti Művelődési házat, MűvészetMalmot és a Teátrumot. Itt az alkalom, hogy a város közössége átgondolja, mit is akar, szeretne, és főképpen mi lehet, mi a víziója a város jövőjéről. Mert azt nem szabad, ne legyen rendező elv, és nem is jó, hogy Szentendrén a kultúra csak a költségvetési maradvány-elv alapján alakítódjék a jövőben.