főoldalra  
   
RENDELET A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL
   
   
Volt idő, hogy 113-an dologoztak a PMKK-ban
Harminc év után arra vállalkozik Szentendre város önkormányzatának képviselő-testülete, hogy hozzányúljon a közművelődésről szóló rendelethez. Pontosabban, megalkossa e helyi rendeletet, mert hát a régit, az előző rendszerből valót, már régen hatályon kívül helyeztük, csak éppen szinte szó szerinti követése napjainkig a gyakorlat.
Ahhoz a helyi jogszabályhoz nyúl most hozzá a testület, -bátor és dicsérni való bátorsággal - amelyet sokszor toldoztak, foldoztak az idők folyamán, de amely 1975 óta Szentendre életét "irányban tartja", és amely indukálta Szentendre karakterének mélyreható megváltozását harminc évvel ezelőtt.
Talán azért nehéz megértetni azokkal, akik szerint ez okoskodás, totúra, mert nem értik, miért merül fel folytonosan annak igénye, hogy gondoljuk át ezt is, azt is alaposan, mert szerintük ez is csak egy helyi rendelet, minek az okoskodás, ha vannak paragrafusok és ha nem jogszabály-sértőek, akkor minden rendben, hiszen az állattartásról is hoztunk már vagy tíz módosítást az elmúlt tizenhat évben.
Nos, hogy milyen a történelmi háttere e rendeletnek, erről írok az alábbiakban néhány sort, már csak azért is, mert éppen abban az időben léptem a közéletbe, lehettem tanúja sok mindennek. Mellékesen hozzáteszem, hogy bár jelen voltam, de csak sokkal később, úgy tíz év múlva értettem meg mögöttes összefüggéseit.

Szóval, 1975-tel lezárul a hatalmi befolyáson való osztozkodás egy szelete, amely kihatott Pest megyére is, s amelynek hátterében nem utolsó sorban, más megyékkel és különösen fővárossal való rivalizálás volt. Az akkori megyei párt és tanácsi vezetők korábban úgy döntöttek, hogy nem tűrik tovább a gőgös, nagyképű budapestiek állandóan packázását, és koncentrálják a megszerezhető pénzügyi forrásokat, Pest megyét nagyobb súlyúvá, láthatóvá teszik. Ebben kap akkor helyet a már kulturálisan éledező, de valójában jelentéktelen város Szentendre is, amely nem utolsó sorban könnyű megközelíthetősége, művészek, és az akkor nemrég született Szentendrei Teátrum miatt a látókörükben van. A háttérben egy okos, de múltja, származása, értelmiségi volta miatt második sorban lévő ember dr. Cs. Iván áll, aki ugyan nem viheti magasabbra abban a korban, de aki a megyei tanács elnökhelyettese, és igen csak hathatós alakítója a városnak. S bár tevékenysége a jegyzőkönyvekből éppen csak, hogy kirajzolható, -a kor sajátosságai szerint,- de azért finom ujjakkal kitapintható. Az 1969-től tartó folyamat egyik jelképes, de nem mellékes állomása, az új tanácselnök és helyettes beállítása (megválasztása) a város élére 1975-ben. Íme, egy részlet a szentendrei tanácsülésen elmondott hozzászólásából:

""Dr. Cs. Iván, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese elmondja, hogy megyei szinten hosszas vita folyt, hogy Szentendre vagy Vác legyen-e a megye művelődési központja. Vác anyagi áldozatot is vállalt volna, mégis Szentendrére esett a választás. Elmondja, hogy a Falumúzeum a Művelődésügyi Minisztérium beruházási pénzéből épül, csak töredék összeget ad a megye. Versenyfutás volt a megyék között, hogy hova települjön a Skanzen. A főváros közelsége miatt a megyei tanács vezetői elérték, hogy Szentendrére kerüljön az országos Szabadtéri Múzeum. A Ferenczy Múzeumhoz szintén a Művelődésügyi Minisztérium adta a szükséges fedezetet. Művészeti értéke igen nagy Európában ilyen képzőművészeti kiállítás nem létezik. Az új Művésztelep költségeit teljes egészében a Képzőművészeti Alap finanszírozta, a város csak a telket adta. Más városok és más megyék is szívesen vállalták volna, hogy ott épüljön fel a művésztelep... Jogosnak véli azt az igényt, hogy az itt élő művészek kapcsolódjanak be a város közéletébe és legyenek aktív részeseí a város közművelődésének."


Micsoda szenzáció volt
a Művésztelepi Galéria megnyitása

Ebben az időszakban mai áron számolva kb. 5 milliárdnyi "kulturális beruházás valósul meg" a városban, olyanokat, mint a Budapestre vezető új négysávos utat, lakótelepet stb. nem számítva. Visszatartják az összes megyei kulturális beruházást és a megyében felhasználható pénzek 85%-a Szentendrére kerül.. Ekkor adják át a megyei és országos intézményeket, olyanokat, mint a Pest Megyei Közművelődési Központ és Könyvtár, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (hat kis-múzeummal) Skanzen felső Tisza-vidéki tájegysége, Vízügyi Számító Központ és Kiállítás stb. Ennek megmaradt épületállománya ma is a városi közművelődési tevékenység szinterei. Új kulturális célú épület a városban csak a félkész MűvészetMalom és P'art Mozi épül meg. Fontos eredmény szerintem, hogy sok ügyeskedéssel, szerencsével sikerül a városban tartani könyvtárat, - amelyet 1996-tól a megyei levéltárral együtt Budapestre, a Mester utcába kívánta felépíteni és átköltöztetni a megyei önkormányzat. A rendelet megalkotását segíti, hogy a múlt évben sikerült megegyezni a megyével abban is, hogy melyik épület, kinek a tulajdona, ki hogyan használja. Elindult a Castrum beruházás tervezése és ezerrel bővült az elmúlt tíz évben a Skanzen.

Nos, így már tudjuk, hogy a rendszerváltással mi maradt a miénk. Azt is milyen megyei és országos intézmények vannak a városban. Azt is, milyen városi feladatot vállalnak a jövőben és mennyiért!? Nagyjából látható mi épülhet (Castrum, új megyei múzeumi központ, amellyel párhuzamosan visszakapja jogos tulajdonát a Szerb Ortodox egyház, és mint hírlik, terveik szerint ide kerül majd,- a Fő térre- a Szerb Múzeum) Úgy, hogy az új közművelődési rendelet megalkotása nem csak arról kell, hogy rendelkezzen, hogy káhátéba gyömöszöljük-e a Duna-parti Művelődési házat, MűvészetMalmot és a Teátrumot. Itt az alkalom, hogy a város közössége átgondolja, mit is akar, szeretne, és főképpen mi lehet, mi a víziója a város jövőjéről. Mert azt nem szabad, ne legyen rendező elv, és nem is jó, hogy Szentendrén a kultúra csak a költségvetési maradvány-elv alapján alakítódjék a jövőben.

  a lap tetejére