Azt, hogy a szentendrei alpolgármester és Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő jóban lennének, ismerve mindkét embert, enyhén szólva is, kétlem. Az lehetséges, hogy ismerik egymást, de az nem hiszem, hogy az alpolgármester úr azért terjesztette volna be javaslatát ma a képviselő testületnek, mert, mint írják az uniosok,
"Magyar képviselő lett az Európai Parlamentben a GMO-témák jelentéstevője. Hegyi Gyulát (MSZP) jelölték ki az Európai Parlamentben a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) kapcsolatos témák parlamenti felelősévé és jelentéstevőjévé - közölte az MSZP EP-delegációja vasárnap Brüsszelben. Hatáskörének bővülésével az Európai Parlament lehetőséget kapott a már elfogadott uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére is. Az Európai Bizottság és az EP közti egyeztető, úgynevezett komitológiai eljárás keretében a magyar képviselő felülvizsgálja a GMO-val kapcsolatos uniós döntések végrehajtását, s javaslatáról előreláthatólag még tavasszal szavaz a parlament. Hegyi Gyula készen áll arra, hogy a hazai tudományos és civil szervetekkel is konzultáljon a jelentéséről."

De az igaz állítás, hogy mai előterjesztésében a szentendrei alpolgármester ezt írja:

"Tisztelt Képviselő-testület!
A …. felelősen gondolkodó települések csatlakozzanak génmódosított növénytermesztést nem támogató települések mellé!
Mi is a génmódosítás és miért kétséges annak alkalmazása?
A génmódosítás során a befogadó élőlénybe a legtöbb esetben egy másik, tőle törzsfejlődési értelemben akár teljesen távol eső élő szervezet valamilyen ismert tulajdonságot hordozó génjét juttatják be, és késztetik működésre. A mezőgazdasági géntechnológia a természetben vissza nem fordítható változásokat idézhet elő, melyeknek előre ki nem számítható hatásai lehetnek a környezetre, egészségünkre, és a társadalomra nézve. A hagyományos növénynemesítéssel ellentétben, a génmódosítás bármely élőlény génjét képes bejuttatni egy másikba. Ezáltal baktériumok, vírusok, növények és állatok génjeit tudják beilleszteni a szójabab, repce, kukorica, vagy gyapot növényekbe. Ezzel a technológiával újfajta élelmiszereket gyárthatnak, amelyek a természetben soha nem létezhettek volna. A géntechnológiával át lehet lépni a fajok közti természetes és az evolúció több tízezer év alatt felállított határait, és törzsfejlődési szempontból nagyon távol álló fajok génjeit egyesítheti.
Magyar kutatók eredményei szerint a növényvédelmi alkalmazásra engedélyezett Bt-toxin tartalmú készítményhez képest a génmódosított kukorica hektáronként 1500-3500-ször több mérget termel, amely még egy év múlva is kimutatható a talajban. Azt is kimutatták, hogy a génmódosított kukorica levelével táplált aszalványmolyon már néhány nemzedék után kialakul a rovarölő hatású méreggel szembeni rezisztencia, s ez a képesség öröklődik. Hazai vizsgálatok szerint a génmódosított kukorica által termelt Bt-toxin veszélyeztetheti a védett lepkék hernyóit, elsősorban a nappali pávaszemet és az atalanta lepkét. A skóciai Rowett Intézet kutatói azt tapasztalták, hogy a génmódosított burgonya a kártevőkön kívül a hasznos rovarokat is károsította, pl. a levéltetvet fogyasztó katicabogarat. Brit szántóföldi kísérletek eredménye szerint génmódosított repcéből a gyomirtószer-rezisztenciáért felelős gén keresztbeporzással átkerült a vadrepcébe is. Kanadában a vadrepce három különböző vállalat gyomirtó szerével szemben is ellenállóvá vált. Fenti esettanulmányok azt mutatják, hogy miközben a génmódosított növények alkalmazásának kockázata egyre nyilvánvalóbbá válik, továbbra is hiányzik a hosszú távú hatások vizsgálata. Ennek elsősorban az az oka, hogy a génmódosított fajták kifejlesztése nagyon sok pénzbe kerül, ezért a cégek minél hamarabb piacra akarják dobni a termékeket, hogy megtérüljön a befektetés, ezért az egészségügyi hatások vizsgálatának elhagyásával takarítanak meg időt és pénzt. Jóllehet, a biotechnológia cégek megesküsznek arra, hogy ez a technológia ártalmatlan, nem végeztek erre irányuló kísérleteket, vagy ha mégis, azokat nem hozzák nyilvánosságra. Ezért mindaddig, amíg be nem bizonyosodik minden egyes génmódosított fajtáról annak káros vagy ártalmatlan volta, az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni, és nem szabad kiengedni a környezetbe a génmódosított növényeket.
Az Európai Unió 1998 óta éveken át nem adott ki engedélyt újabb génmódosított fajták forgalmazására ('de facto' moratórium volt érvényben). A biotechnológiai cégek érdekében azonban az Egyesült Államok a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) keresztül próbálta rákényszeríteni az EU-t a moratórium feloldására. A WTO-n keresztüli nyomás hatására az Európai Bizottság - a tagállamok akarata ellenére - 2004 óta engedélyezte jó néhány génmódosított termék forgalmazását. Magyarország ezt a Bizottsági határozatot integrálta a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII törvénybe, úgy hogy szigorú engedélyezési eljáráshoz kötötte a géntechnológiai tevékenységek engedélyezését. A döntéssel szemben több tagország fenn kívánta tartani a géntechnológiával termesztett növények engedélyezése alóli mentességét. (lsd. Ausztria, Magyarország, stb), ezért a Greenpeace kezdeményezésére mozgalom indult Európában, hogy helyi és régiós szinten lépjenek fel a helyi döntéshozók a genetikailag módosított növények termesztésének korlátozása érdekében. Azóta Európa-szerte több mint 4500 önkormányzat illetve több száz régió és tartomány hozott állásfoglalást arról, hogy GM-mentesnek nyilvánítja magát, azaz politikai szinten elkötelezi magát amellett, hogy hatáskörében mindent megtesz a GM-növények termesztése és forgalmazása ellen.
Magyarországon eddig több mint 35 település (Esztergom, Karcag, A Nyugat-és Dél-Dunántúli Régió, Hódmezővásárhely,Bicske, Várpalota stb.) hozott határozatot illetve állásfoglalást, csatlakozva ezzel az európai GM-mentes települések sorához. Jelen előterjesztés arra irányul, hogy Szentendre Városa a képviselő-testület határozatával csatlakozzon a GM-mentes övezet kampányhoz.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és az alábbi határozati javaslatot fogadja el:
Határozati javaslat
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete felismerve a géntechnológiában rejlő veszélyeket az alábbi rendelkezéseket hozza:
1. GM-mentes (genetikailag módosított, továbbiakban: GM) övezetté nyilvánítja Szentendre Város közigazgatási területét
2. GM-mentes politikát követ az általa nyújtott szolgáltatások kialakítása során
3. Minden lehetséges eszközzel elősegíti a GM-növényeket nem használó mezőgazdasági rendszerek erősödését és fejlődését.
4. Figyelemmel kíséri a GM-növények kibocsátására és forgalomba hozatalára kiadott engedélytervezeteket, és amennyiben szükségesnek ítéli, jelzi a géntechnológiai hatóságnak, hogy Szentendre városát vonja ki az engedély hatálya alól.
alpolgármester
Így hát természetes, hogy a jó kezdeményezést a Szentendrééért frakció egyhangúan támogatta. Hát igen, ilyen az élet, egy gyékényen árulhat az is, aki eredetileg nem is gondolt erre.