A ma üresen álló kormányüdülőt, korábban a Posta bank kezelésében lévő Duna Klubot eredetileg a város csónakháznak építtette. Így tudósít erről a 1981-ben a Pest megyei Hírlap: "Épül a szentendrei vízi sporttelep. "A tervezett épületkomplexumban alul csónakház, felül turistaszálló lesz." (Pest Megyei Hírlap, 1981. szeptember 26.)" Két évvel később újabb hír arról, hogy átadták, de az üzemeltető már nem a város, hanem a vízmű. Július közepén felépült a DMRW beruházásában a vízisport-telep 40 személyes szállodával, csónaktárolóval. "A vártnál kisebb volt a forgalma, főként külföldiek vették igénybe. "A tervek szerint itt lesz a nemzetközi vízi túra útvonal egyik állomása." (Pest Megyei Hírlap, 1983. február 10, augusztus 11, szeptember 8.) Így majd tíz évig az alsó szinten csónakokat tároltak a szentendreiek. Azután jött a Posta Bank és tulajdonába került, ekkor a csónaktároló pótlására a hajóállomás mellett felépítettek egy másik csónaktárolót a város számára.

Mivel, ez a rendszerváltozás táján történt és a városházán nem volt aki törődjön a dologgal a csónakosok egyesületet alapítottak és használatba vették az új épületet. Új testületek jöttek és a sportbizottság tudomására jutott, hogy valakik használják a csónakházat- persze egyszerűbb lett volna egy szentendrei csónakossal beszélni, vagy netalántán evezni járni, és így mindent megtudhattak volna,- de hagyjuk, régen volt, így hát, fogták és pályázatot írtak ki, megversenyeztették az egyesületek között a hasznosítást. A régi, új csapat a BKV ELŐRE SC-vel közös pályázata, amelyben a BKV-sok vállalták a fiatalok kajak-kenu oltatását, elnyerte a csónakház működtetését. Annak idején, nagy hatással volt a döntéshozókra, hogy a budapesti egyesület kapcsán felmerült Tatai Tibor olimpikon neve is. Ment is dolog a maga módján rendben, csendben, csakhogy valamilyen belső ok miatt, ez évben a budapesti egyesület kilépett. Így gyakorlatilag az üzemeltető megszűnt, pontosabban a fele, a szentendreiek megmaradtak.

A legutóbbi testületi ülésen napirenden volt az ügy, hogy most új társsal, a szentendrei PRESTO SE-vel közösen kaphassák meg, versenyeztetés nélkül hosszabb időre, nyolc évre. (Ilyenkor bajban van a szentendrei sportegyesületek életében járatlan képviselő, mert ha nem ismeri személyesen az egyesületet, vezetőit, nem jár oda gyereke, rokona, ismerőse, a városi honlapon nem talál róluk semmit, nincs a tevékenységükről semmiféle publikáció a helyi sajtóban, hát csak a szóbeli jó- és rossz szándékú elbeszélésekből tájékozódhat.) A testület, a Költségvetési, Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság érveit elfogadva a versenyeztetés mellett döntött. A kérelmezők és támogatóik ezt nem fogadták kitörő örömmel, azzal érveltek, hogy egy, régi szentendreiekből álló civil szervezet, egyesület kezéből na akarja kivenni az önkormányzati testület, az üzemeltetés jogát. Pedig tudtommal ilyen szándék akkor sem volt és nem is így van, csak hát, ha már a sportpályák hasznosításánál ragaszkodott grémium a pályázathoz, nem tehette meg, nem volt hozzá kellő érve, hogy most kivételt tegyen.

Hamarosan lejár a pályázat határideje és döntés lesz a nehéz sorsot megélt szentendrei csónakház ügyében. Reménykedjünk, hogy októberben leköszönő testületünk bölcsen és a város javára fog dönteni. De a legfontosabb és régóta húzódó megoldatlan ügy Szentendrén, hogy nincs a lehetőségeket jól használó vízi sport élete a városnak. Most előttünk az uniós támogatások elnyerésének lehetősége és a projekt-elképzelések között ott van a Duna és környezetének közös fejlesztése. Nem kellene ebbe csomagba az árvízvédelmi gát építése, a bicikliút és egyéb dolgok mellett, figyelmet áldozni, tervet készíttettni Szentendre és a Dunakanyar vizisportjának fejlesztésére is?