"Beruházás a XXI. századba" címmel tart fórumot a Castrum területén elindult tervezési folyamatokról Pest Megye Önkormányzata június 23-án, 17 órától a Pest Megyei Könyvtár épületében, állt a meghívóban amelyet kaptam.
A rendezvény 17 órakor, a könyvtár előcsarnokában, a tervpályázat terveiből rendezett kiállítással kezdődik, melyet Gulyás József, Pest Megye Közgyűlésének alelnöke nyit meg, majd 17. 30 órakor, az olvasóteremben Szabó Imre, Pest Megye Közgyűlésének elnöke nyitja meg a szakmai beszélgetést és válaszol a megjelentek kérdéseire. Pest Megye Önkormányzata az Európa Pályázat Előkészítő Alaptól elnyert támogatásból valósítja meg a beruházást. Időpont: 2006. június 23., 17 óra Helyszín: Pest Megyei Könyvtár épülete (Szentendre, Pátriárka u. 7.)

Amióta kivágták a szőlőket a Castrum helyén tudjuk a földben római építmények vannak az Ulcisa Castra a szentendrei római katonai tábor tornyai, kapui, épületei és a tábort körül vévő fal maradványai. Mára egy részük félig feltárva, többségük azonban kiásatlanul. Régóta tervezi, álmodozik a város arról is, hogy ha lesz pénz a feltárásra, bemutatják és ide majd özönleni fog a nép, hogy megnézze. Az álom megvalósítása most közelebbinek látszik, mint bármikor, eddig a történelem folyamán. Ugyanis két dolog új lendületet adott a régóta húzódó ügynek.

Az egyik, hogy záros határidőn belül vissza kell adni a Szerb Ortodox Egyháznak a Ferenczy Múzeum (volt szerb tanítóképző) és a múzeumi irodák Görög utcai épületét, a másik, hogy 2007-től megnyílnak az unios pénzügyi források. No, ezért gyorsult fel két évvel ezelőtt a Castrum feltárása és az új múzeumi központ tervezése. De gond is van, mert a korábban elkészített Magyarország Régészeti Topográfiája ide, korábbi ásatások és feltárások oda, tény és való, a régészek sem tudják pontosan mit is rejt a föld a Vaczek villa környékén, a Castrum területén. Tehát ásni, feltárni, kutatni, konzerválni, restaurálni kell, és mint tudjuk ez nem hamari munka, mint a gyorséttermi kaja. Másrészt két vízió is van arról, és hozzá mint kalapon a szalag, két civil kezdeményezés, egyesület is, amely mást-mást akar. De azért nehogy ellentéteket szítsak, inkább azt mondom másképpen közelítik meg a problémát. Az egyik a Maholányi Pál nevével fémjelzett egyesület Deim Pál régóta képviselt elképzelését zászlajára tűzve azt szeretné, hogy mindent feltárva és eredeti formájában felépítve mutassák be a látogatóknak és ennek bizonyítására németországi, erdélyi újból felépített római műemlékekre hivatkoznak. Aztán van a másik egyesület, szintén Castrum névvel, amelyben a szakma, muzeológusok, régészek és a múzeum emberei vannak, ők pedig ragaszkodnának a régészek úgynevezett Velencei kartában lefektetett szabályaihoz, hogy csak azt szabad bemutatni, ami megvan, álmokat víziókat nem autentikus részeket hozzáépíteni a meglévőhöz nem szabad.
(Negyven évvel ezelőtt Velencében, San Giorgio szigetén tartották a műemlékvédelemmel foglalkozó építészek és szakemberek II. nemzetközi kongresszusát. Ekkor alkották meg, és tették a világ közkincsévé a Nemzetközi Kartát a Műemlékek és Építészeti Együttesek Konzerválására és Restaurálására, azaz a Velencei Kartát. Sokan és sokat vitatták útmutatásait, sokféleképpen értelmezték, de a műemlékvédelem világszerte hű maradt hozzá. Nem véletlen, hiszen sokan felismerték a történelmi hagyatékok eredeti állapotának megőrzésének fontosságát. Minden kulturális műemlék lényegében az eredeti anyag fenntartása által közvetíti a történelmi múltat. Nem csak keletkezésük időszakáról árul el sokat, hanem azokról a korokról is, melyeket ezek a műemlékek túléltek. Az anyag eredetisége magán viseli a kézműves és ipari gyártási eljárások sajátosságait és a viszontagságos történelmének nyomait…)

Ezért aztán az előkészítő munkákban a 2004-es megvalósítási tanulmányban, majd a későbbi 2005-ös Komplex megvalósítási tanulmányban arra keresték a megoldást, hogyan lehetne az új múzeumi központot és a Castrum feltárását összeházasítani. Végül is arra jutottak, hogy az ásatást, feltárást nem lehet ugyanabban az ütemben végezni, mint amilyen gyorsan az új múzeumot fel kell építeni. Így hát maradt megoldásnak, hogy a múzeum a nagyparkoló területére kerüljön és a Castrum feltárása folyjék a romkertben mindaddig, míg végleg el nem készül. Így nem szükséges a kényszerházasság és mégis mindkét cél elérhető és az uniós pénzekről sem marad le a megye.
S, hogy milyen sokféle igény teljesítését várják el az új múzeumi épülettől, arról Gulyás József megyei alelnök június 23-án a Könyvtár aulájában a nemzetközi tervpályázat kiállításának megnyitóján azt mondta, hogy megélhető építészeti megoldást, az idelátogató turistáknak izgalmas látnivalót, Szentendrének új vonzerőt nyújtó új múzeumra van szükség. S, hogy nem akármekkora objektumról van szó, arról annyit, hogy a program 8000 négyzetméteres épületet és 10000 négyzetméteres parkolót foglal magába. A nemzetközi kiírású megvalósítási tervpályázatra beérkezett 28 mű készítői között volt japán, szlovén, svájci pályázó is, de végül, a szakma legjobbjaiból összeállított zsűri az egyik magyart, név szerint Lévai Tamás alkotását, ötletét találta a legjobbnak. Szabó Imre megyei elnök a szakmai fórumot bevezető mondataiban arról szólt, hogy a nyárnak tervezéssel, egyeztetéssel kell eltelnie, mert 2007 első negyedében kész engedélyezési tervvel kell rendelkezniük, hogy eséllyel pályázhassanak az uniós pénzekért. Dr. Dietz Szentendre polgármestere a szakmai beszélgetés elején kijelentette Szentendre városa kész a tárgyalásokra, hogy a még hátralévő vitás kérdésekben egyezségre jusson Szentendre és Pest Megye Önkormányzata.
Szóval itt tartunk most, van nyertes pályamű, amit a parkolóba álmodott meg alkotója, úgy, hogy alatta hatalmas mélygarázs van. Lévai Tamás a nyertes terv gazdája vetített képes hozzászólásában olyan megoldást ajánlott, amely szerint az épülettömeg nagyobbik része a föld alá kerül és a látható rész szervül a város építészeti szövetébe. Az egész építmény jellegét meghatározza az a külső a Dunakanyar körút felől is határoló kéreg, amely körbeveszi a múzeum komplexumot, lakható, áttört építészeti megoldásaival mintegy jelzi a régi városfalat és a romkert irányába, befelé nyitott. Talán a római építészetet idézi a sok szint, a múzeum épületének összekötése Castrum irányába belső udvarokkal, teraszokkal idézve a mediteranum világát. S talán, ez már csak álom, hogy a via sagularis és a rompark utjainak kusza labirintusa mentét, a guestorium, principia és pavilonok teszik érdekessé, atraktívvá majd idézve a kort.

No, akkor nincs probléma, vagy mégis van? Hát az egyik, hogy akármilyen magas (alacsony) is lesz az új múzeum épülete, ha csak nem kerül teljesen föld alá, új városképi elemként jelenik meg Szentendre arculatában. A tervező 15 méter magasra gondolja el a legmagasabb pontját, de a domborzat miatt igy is jelentősen ki fog emelkedni. S mint tudjuk, ha van kényes kérdés Szentendrén az, az, hogy milyen épület lehet új városképi elem. Azért, hogy érzékeltessem, csak megemlítem, hogy a díjazott és irigyelt új evangélikus templomot, sokaknak nagyon tetszik- én is közéjük tartozom,- vannak akik nem szívelik, elkívánnák Szentendréről. Az új múzeum nagyobb tömegű lesz és a városképet jobban befolyásoló, ezért hát nagy viták várhatóak.

De, mint a megyei szervezők elmondták, ennek van az ideje, lesznek fórumok, bemutatók, konzultációk ahogyan halad a tervezés. Én csak remélem, hogy nem lesz megosztó vita, mert hát ha valamire nagy szükség volna Szentendrén mostanság az a sok készülő vagy elkészült terv, és legalábbis minimális egyetértés abban, hogy ne maradjunk le az uniós pénzekről.