Takács Gábor, a Szentendrei Művészeti és Műemléki Tanács titkára

A vitában Szentendre frakciónk nevében elmondtam, hogy Perjéssy Barna a szentendrei kulturális élet szervezésében, irányításában végzett több évtizedes tevékenységét frakciónk megbecsülésre méltónak tartja és nagyra értékeli. Olyan időszakban végezte ezt a munkát, amikor hihetetlen szélsőséges változásokon ment át a város kulturális intézményeinek finanszírozása és működtetése.
Volt időszak, amikor százharmincnyolc fővel és a mai költségvetés tízszeresével, majd a rendszerváltás követően tizede létszámmal kellett az intézményt működtetni. Eközben a város lakossága elvárta, és ma is elvárja, hogy a nyolcvanas évekhez hasonló kulturális kínálattal, rendezvényekkel legyenek szolgálatukra. Perjéssy tevékenységének időszakában került át a Teátrum, a Fő térről a városházudvarra, a megyétől, a városhoz, épült meg félkészre MűvészetMalom és lett a szentendrei intézményrendszer része. Bár folyamatosan kritika tárgya volt a városi közművelődés és ma is az, és az elvárások szint teljesíthetetlenek, Szentendre ha ma nem is képes a hetvenes, nyolcvanas években kivívott kiemelkedő helyét megőriznie az ország kulturális életében, de azt igen, hogy még ma is az egyike a nagy presztízzsel és kivételes érdeklődéssel kísért helyeinek Magyarországon.

Szentendre városa nehéz költségvetési helyzetben van, alig kezelhető a sok számjegyű a hiány, ugyanakkor az unios pályázatok kihasználása esetén fantasztikus lehetőségek előtt is áll. Frakciónk nevében arra hívtam fel a grémium figyelmét, hogy miközben egyetértünk és támogatjuk költségvetés racionalizálását. Nem ajánljuk és javasoljuk a városi kulturális intézményrendszer értelmetlen leépítését, átalakítását, olyan elvonást, amelynek eredménye a város kulturális élet színvonalának csökkenése, hiszen ez a város értékének nemzeti és nemzetközi fokmérője és így gazdasági tényező is Szentendre estében.

Az ülésen jelen volt és felszólalt Takács Gábor a Szentendrei Művészeti és Műemléki Tanács titkára is, amely, mint tudni való, az önkormányzat tanácsadó testülete. Tájékoztatást adott a tanács megalakulásáról. Tagjai Aknay János, Czveiber Ferenc, Deim Pál, efZámbó István, Farkas Ádám elnök, Kárpáti Márta, Klaniczay Péter, Takács Gábor titkár, Szakács Imre. S amely társaság, mint összetételéből is következtetni lehet, fő tevékenysége a városi művészeti élet segítése mellett, követni kívánja részben vagy egészben a valamikori tanácsi Műemléki Albizottság áldásos tevékenységét, amely a hetvenes években a városépítészeti problémák véleményezésében vált ismertté. Számomra legalább is erről tudósít Cweiber Ferenc és Klaniczay Péter jelenléte a testületben.

A jelen lévő Deim Pál nem nyilvánított véleményt a vezető kinevezése és felmentése dolgában. Pedig, mint a nem hivatalos információkból tudható, a MűvészetMalom tevékenységére meghatározó befolyással, egyesek szerint konkrét irányításban is meghatározó erővel bíró Szentendre Művészetéért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma, amelynek Kossuth díjas művészünk is tagja, nemrégen meghallgatta Erős Péter operatőrt és Kiss József színész, drámaíró, rendezőt, akiknek egyesek szerint, fontos szerepet szánnak a jövőben, a MűvészetMalom és teátrum városi intézmény működésében.

Farkas Ádám szobrászművész a Szentendrei Művészeti és Műemléki Tanács elnöke

Most úgy látszik a városi közéleti történésekben finomabb érzékeléssel bíró számára, hogy kulturális ügyekben új döntési centrum van kialakulóban a városi önkormányzat háza-táján. Középpontjában a Farkas Ádám vezette Szentendre Művészetéért Közhasznú Alapítvány kuratóriumával, a Szentendrei Művészeti és Műemléki Tanáccsal, valamint a polgármester közvetlen környezetében befolyással bíró, a petőfis értékeket képviselő Kun Csaba alpolgármesterrel, és mintha korábbi e témában a városi közszájjal időnként vitába és konfliktusba is kerülő Kriaszter Attilát háttérbe, vagy a kistérségi régiós feladatok irányába tolnák el.

De mindez csak vélelmezés, találgatás, mert mint tudjuk a döntéseket a városi választott testületek, hozzák, hivatalosan. Legalább is Európa boldogabbik felén ez a gyakorlat. Meg aztán a dolgozat írójának igencsak fejtörést okozhat, hogy ebben a városban kik is igazából a közszereplők, vajon a képviselő-testület tanácsadó testületének tagjai, vagy a városi intézményt irányítók, azok-e vagy sem? Még szerencse, hogy a dolgozat műfaja blog, más néven, napló.