Spórolásunk a szavakkal gyakran olvashatatlanná, pontosabban érthetetlenné teszi közlésünket. Íme, a példa, az önkormányzat hirdetõtáblája. Rajta elvarázsolt értelmû betûszavak, amelyeket csak az ért meg, aki bennfentes. De mi is a célja ennek a táblának?Az, hogy az állampolgár, akinek éppen olyan kedve van,

benézhessen a Szentendrei Önkormányzat valamelyik bizottságának ülésére, és tájékozódhasson, mirõl is tárgyalnak a képviselõk. Netalántán érdekli õt, mondjuk, mennyit kell majd fizetnie márciustól a szemétszállításért, vagy miért emelték, és ha felemelték, miért éppen ekkora összegre a buszjegy árát. Sõt, az is elõfordulhatna, hogy arra kíváncsi az érdeklõdõ polgár, hogy választottja (pontosabban választott képviselõje) szól-e az õ érdekében. Kíváncsi lehetne arra is, hogy akik a választási szórólapjukon ezt, vagy azt ígérték, mit, miért és hogyan tesznek. De hát a tanácsrendszer óta, mintha különös védekezési módot alakított volna ki a képviselõtestület és hivatala ez ellen, a védelem, pedig az érthetetlen betûszavak mögé bújó rejtõzködés. Mert hát errõl a tábláról semmi fontosat nem tudhatunk meg. S ha mondjuk, valaki segítségül felhívja a polgármester titkárságát, hogy mondják már meg, melyik bizottság mikor ül össze és mit fog tárgyalni, arra számíthat, hogy sértõdött, mit tudom én lesz a válasz, vagy átirányítják egy ismeretlen telefonra. Ez a mai szentendrei városházi nyilvánosság. Azt gondolom nem jó ez így. A városháza nem hivatalnokoké, képviselõké és bennfenteseké csupán, hanem a városé, és ebbe a városlakók is beletartoznak, sõt õk vannak többen. Akkor meg kiket is kellene tájékoztatni elsõsorban, táblán, írott és élõszóban? Szóval, amikor KGVB a PEB-el együtt tárgyal, az eredmény a JIÜB, csak nehogy megsértõdjön miatta az OKISB.

Hétfõn hajnalban szinte jégpálya borította a város utcáit. A fákat, bokrokat is csillogó jéggyöngyökkel díszítette fel a februári esõ-fagy természeti kombináció. A csillogó látványosságokat teremtõ idõ, azonban igencsak veszélyes útviszonyokat produkált. Autósok nem tudták elhagyni garázsukat, ahol a szuterénból kaptatón kell kihajtani,

és a városban is, a lejtõsebb mellékutcákban is csak csúszkáltak, irányíthatatlanná váltak az autók. Még délelõtt tíz órakor is tele volt a Hold utca gépkocsikkal, ami szokatlan látvány, hisz ekkorra mindenki leadva a kicsit az oviba, már régen Pesten jár. Miakich Gábor a mai testületi ülésen is ilyen útviszonyokra számíthat, különösen a költségvetési vitában. Legalábbis ilyet készítettek elõ számára kedves jobb oldali kollégáim. Úgy látszik, megelõzõ egyeztetõ összejövetelük után, amint egyik jobboldali ismerõsöm fogalmazta"Megmutatjuk nektek, most megnézheti magát Gabikátok is" sikeres és hatékony volt. Egymást múlták felül ötletekben, amelyekkel a polgármestert és támogatóit, tehát bennünket megleckéztethetnek. Eljött az igazság pillanata, az õ órájuk, vallják képviselõtársaink. Ismertté vált javaslataikból az már látszik, a hivatalt és néhány olyan ügyet fognak büntetni, amit nem értenek. Kíváncsi vagyok, mekkora költségvetési hiányt fognak összehozni javaslataikkal, amelyet majd erõbõl átpréselnek a testületen? Az látszik, néhányan nagyon elszántak abban, hogy most mindent, ami szerintük jogos és nekik (választókerületüknek) jár, most aztán megszerzik, legyen az utca, játszótér, szakorvosi rendelõ bármi. Végtére is nem árt a városnak, ha mint az Fülöp képviselõtársam utcáján már látszik, ha a jobboldali képviselõk házai elõtt rendezett lesz a járda, játszótér, legalább tudja majd a választó házszám nélkül is, hol laknak a szentendrei önkormányzati képviselõk.

A rajzfilmsorozat ma már ötvenes éveiben járó korosztály, jómagam is közéjük tartozom, egyik szép emléke abból az átkosnak nevezett világból. Abban az idõben a külföldrõl behozott filmek többségét a magyar színészet kiválóságai tették naggyá, avatták nemes alkotássá. Ámerikából vagy máshonnan a külhonból hazalátogató rokonaink nem is értették, mit eszünk ezeken a rajzfilmeken mindaddig, amíg magyar szinkronnal nem látták-hallották Bénit, meg Foxi Maxit és a többieket. Mert a semmitmondó angol szövegekbõl Romhányi és mások szellemességével, írói tehetségével és a hon magyar színész-óriásainak hangjával olyan minõséget teremtettek, amirõl a filmek gazdag alkotói álmodni sem mertek. Barbatrükk, ez a szó akkor vált magyar népi szólássá. Arra a cselekedetre mondták, amely rafinált, az erkölcs és jog határmezsgyéjén járó átverés.
Az elmúlt ciklusban alig volt olyan testületi ülés, amelyen HG laptulajdonosból vállalat igazgatóvá avanzsált volt önkormányzati képviselõ ne javasolta volna, hogy az ingyenes szemétszállítás helyett, térjünk át a régi módszerre. Arra, amikor a szolgáltató cég számlázza ki a díjat, s mi fizetünk, mint a …. Emlékezem, bár mostanság egyre gyengébb a memóriám, hogy ezt a javaslatot, mint a szentendrei költségvetés megmentésének huszárvágását, tüntette fel, gyakran írásaiban HG úr is. Azóta azonban változott a helyzet. Az akkori ellenzékibõl többségi vokstulajdonossá lett az önkormányzatban a polgárinak nevezett jobboldal hathatós közremûködésével, -ami persze jó dolog, már akinek…- H.G. úr laptulajdonosból igazgatóvá avanzsált, a VSZRT. igazgatói székébe landolt szerencsésen. "A szék határozza meg a tudatot" mondja kisbéke -kocsmai- szólás-mondása, de mintha esetünkre ez az állítás igaz is lenne.

	Mert mit talált ki, kalandos közéleti sorsú igazgató barátunk? Addig olvasta, tanulmányozta, gyûrte a párnája alatt a jogszabályokkal teleírt kiadványokat, míg rá nem jött megoldásra, amely bevezetésével nem kell visszalépnie korábbi javaslatától, de mégis szája-íze szerinti lehet a megoldás. Olyan szabályokat javasol, és most volt képviselõtársai segítségével megpróbál érvényesíteni is, amelynek lényege, hogy a vállalat elviszi a szemetet, a város meg kifizeti. Mindenkiét, azokét is, akikhez nem mentek el beszedni a vállalat emberei, vagy voltak ugyan, de nem akartak fizetni. Így kényelmes a dolog, ha kell a városnak pénz majd behajtja, utálják csak a polgármestert miatta. Ezt nevezem én barbatrükknek.

	Hát akkor, minek volt a hajcihõ, csak nem azért, hogy lejárassák a polgármestert? Nem, hát ezt én senkirõl fel sem tudom tételezni. Akkor meg miért nem használhatják azok, akiknek megvédtük ezt a csodás természeti értéket? Vagy akkor, miért is volt e nagy felháborodás?

Városházi forrásom arról tájékoztatott, hogy lezárult a piac mûködtetésére pályázás lehetõsége. Tegnap a pályázatok postabontása is megvolt. Két pályázó adta be igényét, arra, hogy a jövõben a törvények, és a városnak kiadott engedély alapján mûködteti a Bükkös parti piacot.

Szentendrei dalmátok

	Ez évben szeretnénk feléleszteni néhányat a rég elfelejtett szamárhegyi dalmát hagyományok közül. Így ha sikeres pályázók leszünk és környéken lakók sem tiltakoznak, hat alkalommal a Daru piacon gyümölcspiacot tartunk . Abban bízunk, talán még maradt annyi piszkebokor, hogy legalább két krenszli piszkét kínálhatunk a vásárolni szándékozóknak. Karácsony elõtt, Tamás napja táján, az akkorra már komoly súlyú mangalica "nyilvános horror show-ját" magyarán nyilvános disznótort szeretnénk tartani, hogy néhány rég elfelejtett ízzel kínálhassuk meg az érdeklõdõket. Természetesen megtartjuk szokásos karácsonyi, húsvéti közösséget összefogó ünnepeinket, és ha elég rámenõsek leszünk a horvát nyelvtanfolyamot is sokan látogatják majd. Bár Szentendre városa eddig nem tudta teljesíteni még törvényi kötelezettségének és nincs végleges otthona Horvát Kisebbségi Önkormányzatunknak, de addig is, míg közösen megtaláljuk a megfelelõ épületet, a Dézsma házat biztosította részünkre rendeletében. Itt tartjuk majd kisebb összejöveteleinket.

Február 11-én, Hiller István miniszterrel való beszélgetésen az egyik hozzászóló azt kérdezte, Szereti -e Szentendrét és ha igen milyen támogatói háttérre számíthatunk? A miniszter válasza valahogy így szólt, -Tessenek, jó pályázatokat készíteni, és én támogatni fogom. A délutáni programján a következõ mondat hangzott el, -Ha valamely város alkalmas arra, hogy jó pályázatokat lehessen készíteni, Szentendre az. Hat ügyben kértük, kérték a miniszter támogatását: a MûvészetMalom befejezése, a Pest Megyei Könyvtár felújítása, Kis Magyar Peformance és Nehéz Zenei Fesztivál, audiovizuális berendezéseket a képzõmûvészeti és színházi programokhoz,

	P, Art mozi ügye, fiatal képzõmûvészeknek pinceklub és kiállítóhely kialakítása. Most rajtunk is múlik és az egyesületeken , hogy határidõre jó pályázatokat tudnak-e készíteni NKA és más kulturális pályázati kiírásokra. Mint a miniszter elmondta, ez évben két milliárddal növelték az ilyen célokra kiosztható költségvetési pénz nagyságát. Ha az is tudjuk, hogy 2004-ben elõször az elmúlt ötven év során több mint 6 milliárd forint áll a pályázó egyesületek és alapítványok részére a civil alapokból is, mást nem javasolhatunk azoknak, akik központi pénzekhez szeretnének hozzzájutni, pályázzanak, pályázzanak, pályázzanak! /írás/

Önkormányzati

Február 10-én összeült a Szentendrei képviselõ testület. A 27 napirenden lévõ témával este 9 órára már végeztünk is. Az ülés dr.Buzás Judit a Szentendrei Választási Bizottság elnökének beszámolójával kezdõdött. Tájékoztatta a testületet az idõközi önkormányzati választásról. Mint ismeretes, a február 1-jei választást dr. Kiss László nyerte, aki az ülés kezdetén letette az esküt. Lehet, hogy a kampány fáradalmai, vagy elfogódottsága okán, kicsit bakizott is. Amikor az eskü szövegében a polgármester elõolvasta, hogy "….az alkotmányt, és az alkotmányos jogszabályokat megtartom,.." "dr. Kiss eképpen mondta, "….a polgári törvénykönyet…megtartom".

Most zavarban vagyok. A Magyar Köztársaság Alkotmányának szabályait is be akarja e tartani, vagy annak csak egy szeletét, a polgári törvénykönyvben lévõket. S, hogy hû maradjon korábbi önmagához, amikor költségvetési vitában majd mindenki azért érvelt, hogy melyik utcát, járdát kell felújítani, mit kell építeni, õ a volt körzeti orvosi rendelõ felújítását szorgalmazta. "Minden szentnek maga felé hajlik a keze", mondja a közmondás, úgy látszik ez a doktor úr estében is. Hiszen mint mindenki által köztudott, a volt körzeti orvosi rendelõ most vállalkozó háziorvosok által ingyen használt épület. De mintha nem lett volna rendszerváltás, ugyanúgy követelik a legapróbb munkáknak is városi pénzbõl való elvégeztetését, mintha az "átkosban" lennénk. Nem tudom, mit szólna hozzá a város közvéleménye, ha még 2500 szentendrei vállalkozó követelne ingyenes iroda és mûhelyhasználatot a várostól. Persze tudjuk, a háziorvosi privatizáció kissé másképpen történt, mint ahogy az a mecseki bányászokkal, vagy az ózdi kohászokkal megesett. Tudomásul vesszük, hogy ez van, és mi tiszteljük és szeretjük a doktor bácsikat, néniket, már csak azért is, mert jól tudják érdekeiket képviselni. Arról azonban, hogy egy orvosnak, aki az egyik választókerületben megválasztott képviselõ, csak az lenne a dolga, hogy szinte kamarai, vagy szakszervezeti feladatot végezzen, errõl nekem eltérõ a véleményem. Bár talán így van jól, mert mintha mostanában csak a Bükkös patak mellett, vagy egyes képviselõk lakhelyén lennének aszfaltozatlan tönkrement utcák. Mintha a Püspöksor, Temetõ utca vagy Mandula utca amelyek több mint száz év óta burkolatlan utak, nem is lennének.

Szereplõk: Nyírõ Bea, Nemcsák Károly, Cseke Péter, Mikó István, Tóth Judit, Pásztor Erzsi, Nagy Miklós, Szabó Anikó, Benkõ Péter, Darvasi Richard Helye: Városi Színházterem (Szentendre, Pátriárka u. 7.) Belépõdíj: 1.500 Ft Jegyek vásárolhatók: a DMH-ban, és a Megyei Könyvtár portáján.