A szentendrei
szüreti mulatságok századfordulóig gyakorolt formájának felelevenítése kapcsán
kutattam a szentendrei népviseletet. De szinte semmit sem találtam már,
legfeljebb egy-egy történetet, fényképet, amelyről következtetni lehet a
szamárhegyiek korábbi öltözetére. Az első világháború végére szinte teljesen
eltűnt Szentendréről a népviselet. Talán csak a tót fiúk széles karimájú
kalapjai azok, amelyek még emlékeztettek a korábbi szentendrei népviseletre,
amelyeket még századforduló utáni fotókon is láthatunk. A szerbek tovább
őrizték díszes ruhájukat, de ők sem hordták már -jó okuk volt rá- az első
világháború után. Ezeket a ruhadarabokat a szegénység és városiasodás véglegesen
a sifonérba, ládába, majd az enyészetbe rakatta. Pedig színes és tarka lehetet
valamikor szentendrei köznép viselete a filoxérajárváőny előtti időkben.Legalább
is erről meséltek nagyapáink. Néhány ruhadarab még az ötvenes évekig
is
|
|
|
|
|
|
megmaradt.
A fejfedőnek használt, valamikor szinte minden férfi által hordott fez,
a hegyi dalmát férfiak viseltének fontos elem volt. A budai várban szolgáló
bosnyák katonáktól vásárolták, vagy cserélték, és sok szamárhegyi dalmát
férfi fején ott díszelgett. Kevesen gondolnák, hogy ezeket nem Dalmáciában,
hanem csehországi Husinecben készítették a Kund K katonái részére. Életre
szóló élményem, hogy 1966-ban, amikor először jártam az akkori Jugoszláviában,
Mostarban a híres Neretva híd nyugati oldalán lévő kávézóban, olyan öreg
bosnyákkal ismerkedtem meg a Visegradskaja kafija-ban, aki még a Budai várban
volt katona. Olyan
|
|
|
|
|
|
szavakat
emlegetett, mint a lánchidmoszt, Buda, és áradozott Magyarországról, Budapestről,
ő is mesélt a fez-ügyletről.
A hegyi dalmát adatközlők is csak néhány viseleti darabról emlékeznek meg.
Ilyen az övnek használt kendő a torba-nak nevezett ruhadarab, a díszes posztómellény,
"A régies pruszlikok, lajbik mélyen kivágottak voltak.... A mell alá
ívelten szabott elejtalálkozás pedig törökös, balkáni hatásra mutat, ilyen
a bosnyák, horvát asszonyok pruszlikja." is. Ezeknek a mellényeknek
a szabása még a nők esetében is inkább a férfimellényekéhez hasonlít… jobbára
posztóból (ünnepre finomabb anyagból) varrták őket. A Hunkadombon, (Várkonyi
utca és Csóka utca
|
|
|
|
|
|
által
határolt terület keleti része) vagy Cerovankan kapartak római ezüstpénzeket,
ezeket használták ezüstgombnak a mellényekhez.
A nők sokáig őrizték a gallérként korábban viselt velencei-csipkéket (pagi),
amelyek aztán a menyasszonyi ruhákra kerültek, hogy végül a molyok kedvenc
falatjaiként végezzék, valamelyik ládában.
A kutakodás során arra jutottam, hogy a felvonulásban a szekereken felvonuló
dalmátok ruházta ilyen volt. A pudar (csősz), aki az egész felvonulás mestere,
vőfélye, bőrmellényt és fezt hordott, ritkábban kucsmát. A szüretelő lányok
pruszlikban és mellényben, és a férfiak fezben és ezüstgombos mellényben
voltak.
A szerb kereskedők díszes szerb viseletben, hintón ülve vonultak. Útvonaluk.
Dézsma háztól a Fő térig tartott. A mulatság a Duna parton volt.
|
|
|