ötödik   vissza		tovább
Eszter nap és jó péntek
Kezdem már megszokni ezt az ír életet, Gyuribá, bár még kicsit furcsa minden. Rendesek ezek az írek, bár itt sem mindenki róbertbácsi. Most ők is Húsvétra készülnek -bár itt azt mondják Eszter-nap, amit nem értek pontosan, hogy miért Eszter napja (Angolul és németül a Húsvét elnevezése pogány gyökerekbôl keletkezett az Easter és az Osterfest gemán Tavasz-ünnep nevébôl származik.) Nagypénteken nagytakarítás volt a pubban is. Összeszedtük az összegyűlt régi kacatot, mert hát itt a nagypéntek az jópéntek és ilyenkor itt mindenki takarít, pucol. Meg egyébként is, úgysem lett volna sok dolgunk, mert hát ilyenkor nem isznak az írek, sőt szesztilalom van. Még boltokban is lefóliázzák a sörös kartonokat, nem is tudnál venni, mégha akarnál, akkor sem. Minden zárva van, a bankok, de még könyvtár is. Kaptam a főnöktől egy öreg whisky-melegítőt, amellyel forró italt lehet készíteni, amit már nem használtak, nekem adta. De rendes egyébként is, mert a takarításért is külön pénzt adott. Hétfőtől már fulltime-ban dolgozom, ami heti negyven órát jelent, de mondta ha akarok, van még lehetőség többre is. Képzeld, megtudtam, hogy évente három hét szabadság jár, amit ki is adnak és fizetik a rendes fizetést. Itt nem sumákolnak, mint a legtöbb vállalkozó nálunk Magyaroszágon. Délután kirándultunk a környékre egy lengyel fiúval. Ő közgazdász, de csaposként dolgozik nálunk a pubban. Tudod, itt sziklás a part és tenger 60 méterre lenn csapkodja a sziklák alját. Azért, hogy messzire lássuk és hátha megpillantunk egy bálnát benn az óceánban, (itt ez nem ritkaság) egy világítótoronyhoz indultunk és egyenesen átvágtunk az elkerített legelőkön. Ahogy bujkálunk át a drótkerítések alatt egy legelésző tehéncsorda között mentünk el. Egyszer csak, a lengyel elkezd rángatni, hogy siessünk, menjünk már, ne bámészkodjak. Mutogatására és a félig angolul, félig lengyelül elmondott egyre hevesebb magyarázatára csak ekkor értettem meg, hogy a tehenek, amelyek között átvágtunk, nem tehenek, hanem tenyészbikák. Mikor kibujtunk a kerítésen, meg is lengettem nekik a kabátomat hátha beindulnak, de rám se hederítettek. Most már, hogy csak egy helyen dolgozom, több időm lesz és szakítok arra is, hogy körülnézzek a környéken. Egyébként is, a távolsági busz olcsó és kényelmes, mindehova el lehet jutni vele, majd azzal kirándulok. Nézegettem az utazási irodákban a görögországi utak árait. Hát az itteni egy heti fizetésből vidáman el lehet utazni egy hétre Görögoszágba nyarlani és ebben benne van a repülőjegy és a teljes szállodai eláttás. Már lecseréltem a ruhatáram, vettem hifit meg néhány szükséges dolgot, van egy kis tartalékom is és ünnep után feladom az indulás előtt felvett kölcsön első részét is, amelyet otthon a barátoktól, ismerősöktőlkértem köcsön. Remélem, nyárra, amikor hazajövök szabira már minden korábbi adósságomat rendezni tudtam. No, hát ezért nem küldök még fényképet, mert előbb az adósságok, aztán veszek csak digitális gépet. Kellemes Húsvétot és üdvözlök mindenkit! Kenzó
folytatás, kb. egy hét múlva