e-mail
 
 
 
 
Gondolatok egy városfejlesztési programhoz
 
 

Új időszámítás kezdődik Szentendre történetében, amely új reményeket kelt mindenkiben. Legalább is bennem minden alkalommal ez az érzet támad, immáron tizenkét éve mindig, amikor megalakul az új önkormányzat. Természetesen minden időszak más is. Most, 2006-ban annak lehetősége adatik meg a győztes jobboldali többség számára, hogy a választásokon megfogalmazott szentendrei igényeknek megfelelhessenek, és egy korszerű, fejlődő város jövőjét alapozzák meg. De, talán, amit most mindenképpen elvárnak a választók az új testülettől, hogy négy év múlva jobban magukénak érezhessék városukat, mint ma, és ne csak lakóhelyük, de otthonuk is legyen Szentendre.
Mondjuk ki, ez nem könnyű feladat. Hiszen gyakran szinte teljesíthetetlen, egymásnak ellentmondó kéréseket, követeléseket fogalmazott meg a választók egy része, leghangosabbja, amely ismerve a városi költségvetés mai helyzetét és Szentendre állapotát, teljesítése nem könnyű.

Sokan azt mondják, kell egy nagy, elegáns, jól működő szálloda Szentendrére és akkor minden rendben lesz. Annak bevételéből majd lesz annyi pénz a városi kasszában, hogy mindenre jut. De ha konkrétan megvizsgáljuk, hogy mekkora bevételt lehet egy 2 milliárdos szálloda adójából beszedni, hát körülbelül annyit, hogy nem okoz majd gondot az óvodák működtetése a jövőben, már ha meg tudja építeni Szentendre négy éven belül a most szükségesnek látszó két új óvodát is. Mert az igények és lehetőségek között, nem két-háromszáz milliós, hanem ennek háromszorosa különbség van. Azt, sajnos be kell látnunk, hogy ennyi hamarosan nem jut a város működtetésére. Ebből, pedig az is következik, hogy rövidesen karcsúsítani kell a hivatalt, csökkenteni az intézményekben foglalkoztatottak létszámát is. Olyan ügyek, amelyekről az elmúlt években, a helyi sajtóban sokszor esett szó, és már többször megkondították a vészharangokat, most már valóban égetővé váltak. Ilyen az új temető mielőbbi megépítése, de ilyen a városi költségvetés konszolidálása is. Előbbihez nem könnyű megfelelő szakmai befektetőt találni, utóbbiban meg sok népszerűtlen lépést kell megtenni. Be kell vezetni az ingatlan adót a városban, amely döntésnek az előző ciklus elején való elmaradása, most bosszulja meg magát, mert a lakosság úgy fogja érezni, kétszeresen sújtják vele.

Sürget az idő, mert az elmúlt tíz hónapban nem készültek el azok a tervek, amelyekkel uniós projektekre pályázhat a kistérség, a város. Pontosabban készülnek ilyenek, de ezek messze nem akkora és olyan programok, talán a Castrum projekt kivételével, (de az, megyei) amelyekkel Szentendre gyökér-problémáit meg lehet oldani, és amilyenekre szükség volna. Mert a nemzetközileg is elfogadható bicikliút fontos fejlesztés, de megépültével mégsem fog olyan turizmust generálni, amely a városnak akkora bevételt hoz majd, amelyből megoldhatja ma feszítő gondjait. Biztató hír, hogy a napokban a szentendrei kistérség elnökének választották városunk polgármesterét, mert ettől nem csak a szentendreiek várják el, hogy felgyorsul az eddig leginkább csak a kakaskodásokban megnyilvánuló kistérségi együttműködés. Egyébként is azt gondolom, Szentendre polgármesterének az is dolga, és talán az egyik legfontosabb, hogy megfelelő partnereket és befektetőket hozzon a városnak és ezért lobbizni, ha kell külföldet is járnia kell.


Végre rend kell a szakorvosi ellátás működtetésében, mert rengeteg a panasz a sok várakoztatás és hátsóajtós rendelés miatt. Már most nagyon hiányzik a még csak terveken látható új szakorvosi rendelőintézet. Régóta húzódó elégedetlenség a városban a kosz, a megfelelő köztisztaság hiánya. Azt gondolom, az önmagában nem megoldás, hogy ismét lecserélik a vállalat vezetőjét. Sokkal inkább egy versenyképes és tőkeerős vállalattá kellene fejleszteni a VSz Rt-t, ehhez azonban szükséges volna a céget feltőkésíteni. De hát itt is igaz a mondás "két szegényből nem egy gazdag, csak három szegény lesz" márpedig tőkeerős szakmai befektetőt ekkora piacra (Szentendre, Pomáz hulladékszállítása…) nem könnyű találni.

Korábban felvázolódott és ebben mintha körvonalazódott volna valamiféle egyetértés, mégpedig abban, hogy olyan Szentendre a jövő, amely megtartja és gyarapítja értékeit. Itt és most, nem a mindenki által ismert dolgokra gondolok, mint a művészet, vagy az évszázados kulturális kincs, műemléki városmag stb. -ez is mind nagyon fontos,- hanem olyan, nem méltányolt folyamatokra, mint, hogy évtizede intellektualizálódó, fiatalodó ez a város. Szentendrén nőtt a fiatal és középkorúak aránya az összlakosságon belül, csökkent nyugdíjasoké, (amit a vén Európa irigyelhet) Az országos trenddel ellentétben nem csökken, hanem nő a gyermekek létszáma (2003-ban a bevándorlási többlet nélkül is). A lakosság az ország más településeit meghaladóan gyarapodott anyagiakban. Nőtt a város önfoglalkoztató képessége, miközben majd minden régi üzem, amely korábban a város munkaképes lakosságának háromnegyedét foglalkoztatta, megszűnt vagy sorvad. (BVM, Papírgyár. PEVDI. ETI. stb.) Nos, ha ezeket értéknek tartjuk, és e folyamatok fenntartásával egyetértünk, ezt a városstratégiában is érvényesíteni szükséges, felsorolva a fenntartás aktív eszközeit is. Mert ezek azok, amelyek pozitív hatásai idővel érvényesülnek akkor is, ha a szabályozások, költségvetési visszaosztás nem kedvező a város számára. Így, és ebben az összefüggésben érthető a kishíd döntés fontossága, az új városközpont, a várost kerülő út, az idegenforgalom fejlesztése, vagy a volt honvédségi területek bevonása a fejlesztésbe, még az oktatási, kulturális intézmények fejlesztése átalakítása is.

Az önkormányzat képviselő-testületének eskütétele alkalmával frakciónk nevében együttműködést ajánlottam. De segíteni csak akkor tudunk, ha világosak a városfejlesztés irányai. Ennek kimunkálását már csak azért sem tudjuk magunkra vállalni, mert mint azt a választások alkalmával hallottuk és az újságokban több helyen olvashattunk is róla, készült már egy célkitűzés gyűjtemény, a Dietz-csapat városstratégiájának elemeit felvonultató, állítólag terjedelmes dolgozat a Dumtsa városfejlesztési program. Amelyet, mint egyik újságjában olvashatjuk a polgármester úr november 17-én mutat be híveinek és az érdeklődőknek.

Remélve, hogy mi képviselők is megismerhetjük, akik együttműködésére számít a polgármester úr! Reméljük, hogy segítő kezünket nem lökik ismét félre és lehetőséget kapunk szeretett városunk Szentendre jövőjének alakításában.

 
     
 
2006. október 22. Benkovits György