Gombázás közben
 
Szabó Imre országgyûlési képviselõt, a Pest Megyei Közgyûlés elnökét nem nehéz Szentendrén lencsevégre kapni, hiszen városunkban lakik. S bár szentendrei polgár, az elmúlt idõszakban a városi önkormányzat csak elvétve élt azzal a lehetõséggel, hogy valamely rendezvényének védnöke, netalántán fõszereplõje legyen. Õ meg nem tolakodik a lehetõségért. A város szemérmességnek természetesen van oka, jelesen az, hogy városunkban a jobboldal van a képviselõ-testületben többségben. S úgy ódzkodnak  
szereplésétõl, mint ördög a tömjénfüsttõl. Pedig botor az a közösség, amelyik nem használja ki kapcsolatait. Ha van és volt Szentendrének lehetõsége, a múltban és a jelenben, az az itt lakók lokálpatriotizmusa, rossz zsargonnal, a kapcsolati tõke. S bár legyen az illetõ fideszes, emeszpés, netalántán kisgazda, vagy bármely pártbeli, aki szereti városát, ha tud, fog tenni érte. Ezt másutt e hazában tudják, és élnek is nálunknál szerényebb lehetõségeikkel, de itt mintha átok sújtotta vidéken élnénk, azokat a lehetõségeket sem használjuk ki, amelyek szinte maguktól kínálkoznak
 
 
 
 
Opera, pincétõl a padlásig
 
  Ha az ember bunkó, hát bunkó, vallja be. Nincs operabérlete, csak amolyan nyári-színházas. Akkor megy csak, ha valamelyik színész meghívja "megnézni".Tegnap nem volt foci EB, elmentem hát a MûvészetMalomba este. Láttam, hallgattam, és nagyon élveztem. Pedig csak most hallottam elõször errõl a Rameau darabról. A szerzõ bár a barokk-korban élt, az elsõ jó kritikát akkor írták nálunk róla, amikor apám született. Valljuk be, a mû, barokkabb, mint a vele majd egykorú Mayerhoffer András 1752-ben épített
Blagovesztenszka temploma itt Szentendrén. Csemballó meg a másik halk pengetõs izék, a klavikord, és virginál, és amelynek a neve nekem legjobban tetszik a spinét, no ezeken nagyon megy ez a zene, mint a roma autent a ceglédi alu-kannával. Jean-Philippe Rameau meg Kovalik Balázs furcsa páros. Telejátszották a házat, pincétõl, a padlásig. Különös ez a MûvészetMalomban, ahova azok a bizonyos képzõmûvészek elvbõl nem mennek operát hallgatni, mondván ez nem-oda-való. De hát õk úgy is halhatatlanok, nem úgy, mint én,akit két hónap múlva elfelejt a város, no pláne a világ, amely hála Istennek nem is ismer. Szóval, ez a francia Rameau, aki még nem hordott alsógatyát -nem volt még kitalálva-, szóval, ez az egyik nem nagyon ismert nagy. A darabjából meg az opera tanszak végzõsei fergeteges dolgot csináltak Kovalik tanár úr vezényletével. Olyat, ami nagyon friss, mai, ropogós, és persze élvezetes is. És a színésznõk, pontosabban operisták, jók voltak. Bár Laca jobban bírt volna több nagytüdejû szopránt, de most nem volt wagner-mellû nõ, csak olyan manöken-forma franciás-fiús csinos lány. És mind, mint valami tornászbajnok, le-fel másztak,vetõdtek, mozogtak és közben énekeltek, nagyon jól. Aszongyák amikor az öreg Rameau élt, akkor is így ment ez az operában, pontosabban a kastélyokban Nekem a mászásról Franklin Benjamin bácsi jutott az eszembe, tudják, aki ekkor fogadtatta el, hogy a hegyes villámhárító az igazi. Ha Öcsike ott lett volna, bizonyosan mondja nekem, azonnal hívjuk meg ezeket, hisz ez egy analitikus performance, csak ne kérjenek sok gázsit, mert alig jött össze a fesztiválra-való, pedig pályázott mindenhova. Meg hogy finom, érzelmes (széles skálán) meg, hogy a hang arimetikája a zene, állítólag Rousseau is ugyanezt vallotta volna a zenérõl, mint a szerzõ ,no nem a vámos. Szóval jó kis csiklandós darab, és én legalább ott voltam. Aki nem, nagyon fogja bánni.

"A kortársak egy része Rameau mûvészetét mesterkéltnek és tudálékosnak tartotta - feltehetõen nem tudták feldolgozni, hogy színre lépett egy operaszerzõ, aki jónéhány elméleti munkával a háta mögött, pontosan tudja, hogy mit csinál. Az utókor számára aztán éppen a mû természetessége válik fontossá, az a hallatlan kifejezõerõ, amellyel a jól ismert Phaedra-történetet feldolgozza Rameau, ahogy máig hatóan fogalmazza zenévé az emberi természet alapvetõ jellegzetességeit, a bosszúvágyat, a féltékenységet, a gyûlöletet, s persze a mindent elsöprõ, halálos szerelmet.
ARTEMIS DIADALA; közremûködtek, a Zeneakadémia operaszakos hallgatói és hangszereseibõl alakult kamarazenekar; rendezõ: Kovalik Balázs)" Fazekas Gergely
 
 
 
Bíróság a város szélén
 
  A szentendrei Dózsa György úton az Elmü helyén, mától városi bíróság mûködik. Július 1-én 10 órakor kis ünnepségen vették birtokba a régi új épületet a városi bíróság munkatársai. Erre az alkalomra eljött dr. Lomnici Zoltán a Legfelsõbb Bíróság elnöke és dr. Bárándy Péter Igazságügy- Miniszter is. Természetesen ott volt, az új házigazda Bozókiné dr. Ádler Katalin asszony a városi és dr. Szelényiné dr. Roszik Erzsébet a Pest Megyei Bíróság Elnöke is. A vendégeket dr. Roszik Erzsébet
köszöntötte, majd dr. Lomnici Zoltán beszélt. Ezt követõen Bozókiné dr. Ádler Katalin asszony, a Szentendrei Városi Bíróság elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Szentendre polgármestere Miakich Gábor köszöntötte a megjelenteket. Ez után az ünnepség jelképes aktusa következett, dr. Lomnici Zoltán elnök átadta a bíróság kulcsát a városi bíróság elnök asszonyának. Végül a vendégek és házgazdák bejárták a bíróság új épületét.
 

 
 
Kinyitott a kisposta a Fõ téren
 
Nem volt ünnepség, szalag átvágás, szendvics és öltönyös urak, de még minimál-ceremónia sem, csak úgy, mint ahogy bezárt, csendben kinyitott a "kispósta". Mert kértük, ismét kinyitották. Az éppen az ott lévõ fõnököktõl megtudtam, nem éri meg üzemeltetni mert, ráfizetéses. Amióta a bankok beindították a pézváltó automatákat az õ bevételük nagyon megcsappant. Pedig Európában szinte mindenütt jó üzlet a posta. Nálunk nem. No jó, de mit tegyenek ? Javasoltam, nyissanak a Posta Múzeummal közösen olyan postát amely olyan, mint a 19. században , ahol a bútorzat és a pult is a múltat idézi, és vágott hegyû mártogatós tollal lehet merített papírból készített levélpapírra írni, meg századfordulós  
  képeslapot lehet kapni. Hátha a japcsik és más túristák megfizetnék ezt a szolgáltatást is, mint sok minden más monarchiás dolgot. Szó szót, ötlet ötletet követett, mert hát azt szeretnék õk is, ha nem kellene bezárni. Mondták, hiába ajánlgatják az önkormányzatnak -errõl ott senki sem tudott- hogy áruljanak jutalék ellenében illetékbélyeget, nem kaptak kezdeményezésükre választ. Pedig az illetékbélyeg forgalom, talán eltartaná õket, nekünk meg nem kellene bélyegért menni az okmányirodából.
 
 
 
Fegyelmi vizsgálatot indítanak a polgármester ellen
 
A Szentendrei képvislõ-testület jobboldali képviselõi (legalább is ez tetszik ki a jegyzõköny 10/9-es szavazási számaiból) élve többségükkel, fegyelmi vizsgálatot indítottak Miakich Gábor polgármester ellen. Azt vélelmezik, hogy törvényt sértett a polgármester, amikor nem jelentette be, hogy a városi Kht. vezetõje Szirtes András lemondott vezetõi megbízatásáról. S bár errõl a jegyzõkönyvek szerint tájékoztatta a testületet, sõt arról is, hogy megkérte maradjon a posztján és így a vezetõ visszavonta lemondását, és ebben meg is egyeztek, ezt a kezdeményezõk súlyos mulasztásnak tekintik. Az ügyön, már indítás pillanataiban látszott kutyakomédia és a polgármester lejáratásáról és meghurcolásáról szól, junius 29-én mégis felállították a bizottságot.  
 
Szirtes Andrást a hetedik ülésen hallgatják meg a Kht-ról
A fegyelmi vizsgálatot lefolytató bizottság tagjai az a harcos tiró, amely majd minden testületi ülésen a leghangosabb, a legtöbbet hozzászóló. Dr. Bindorffer Györgyi a nemzetiségi listán a legkevesebb vokssal a testületbe szédült képviselõ, valamint Wachsler Tamás és Fülöp Zsolt a jobboldal vezérei. Egyesek szerint, õk a város megmentõi, míg mások, mint a nagy inkvizítorokat említik hallva szerepükrõl. Többen úgy vélik, bár nem szeretik Miakich Gábort, mégis inkább tõlük kellene megmenteni a várost.
 
 
 
Új lap Szentendrén
 
  Városképek címmel új szentendrei újság, pontosabban magazin-szerûség van az utcán. Látva és olvasva irigykedem egy kicsit, hiszen mind az írások, mind tipográfia és külcsín dolgában kellemes és színvonalas, jó kézbe venni. Ez a kiadvány okán a tegnapi testületi ülés szünetei nyomozással, találgatással teltek el. Jobboldali képviselõtársaim keresték, vajh ki lehet a kiadó, ki állhat az újság mögött. Dr. Bindorffer éles hangon minõsítette a folyosón, hogy ez mögött "komcsi ifik" és Gulyás
fondormányai vannak. Hozzátéve, õ aztán nem vesz meg egy ilyen lapot. Valószínû, érzékenyen érinthette a lap megjelenése, hiszem immáron két hónapja társszerzõje azoknak a dolgozatoknak, fel és bejelentéseknek, amelynek nem is rejtegetett célja, hogy a jobboldal megkaparintsa a Szentendre és Vidéke újságot. Másrészt, valamikor a rendszerváltás hajnalán az SZDSZ szentendrei prominense és országgyûlési
képviselõjelöltje is volt, így hát gondolhatná azt is, hogy õt miért nem keresték meg azzal, hogy írna bele. De hát eddig még nem keresték, és az impresszumban ott áll feketén-fehéren, fõszerkesztõ Ruzsin Annamária, ezek szerint õ a lap kiadója, és nem a szentendrei szabaddemokrata szervezet. Bár a mellékelt fényképet nézve valami köze lehet Gulyás Jóskának a megyei SZDSZ fõemberének is a dologhoz, vagy tévedek, és csak régi barátság ültette a múlt héten egy asztalhoz a fõszerkesztõvel.  
 
 
 
 
ÌMinél rosszabb, annál jobb
 
Dr. Bindorffer Györgyi és Wachsler Tamás jobbos páros
  A tegnapi, jûnius 29-i testületi ülés legrosszabb várakozásaimat is alulmúlta, hiszen a jobboldali többség oly irracionális döntéseket hozott, amely csak egyetlen mondattal jellemezhetnék, minél rosszabb Szentendrének, annál jobb nekik. Két fontos kérdésben eltántoríthatatlan elszántsággal vitték végig akaratukat. Az egyik, mindenáron megakadályozni, hogy a város bevételre tegyen szert ,így nem folytatódhat a kátyúzás, az útjavítások, és az iskolák felújítási munkái, amelynek programját, még
márciusban akarategységben fogadtunk el. A másik, decemberig meghosszabbították, és még újabb területre terjesztették ki az építési tilalmat a városban. Történt ugyanis, hogy a helyi zöldek egy kis csoportjának támogatásával a jobboldali képviselõk, meghiúsítottak egy 63 millió forintos eladást, így elvonták a pénzt a további útjavítástól. Pedig azt hiszem, nincs olyan szentendrei, aki ne értene egyet abban, hogy városunkban az utak állapota katasztrofális, és nincs az a pénz, amelyet nem kellene erre a célra fordítani. De hát ilyen a politika. Itt nincs helye racionalitásnak, csak egyetlen dolog számít, a másiknak -esetünben a polgármesternek- nem lehessen igaza. Folyik a polgármester szisztematikus lejáratása, mert hisz, ki az a lakos, aki elhiszi, hogy teremthetõ olyan helyzet, amikor a csak azért nem a válasz, hogy másik félnek ne lehessen igaza.
 
 
 
 
Javaslat az építési tilalom fenntartására
 
Valószínûleg Szentendre Képviselõ-testülete ebben az évben megkapja a legtöbbet-ülésezõ, és a legkevesebb dologról döntõ önkormányzat nem túl dicsõséges kitüntetését. Amikor az önkormányzati választásokon azt a jelszót hallották a szentendreiek, szavazz a jobboldalra, hogy legyen kontrollja Miakichnak, kevesen gondolták, hogy mostanra olyan állapotba juttatják a várost, hogy helyben járatják majd az ügyek sokaságát. Mert hát hova vezet az a magatartás, amikor a jobboldal elfogadja költségvetést, de megakadályozza, hogy bevétele legyen Szentendrének. Következménye, kifizetetlen számlák, befejezetlen kátyúzás. Értem én, ezzel lehet a legjobban lejáratni a polgármestert, mert ki figyel arra, ki milyen gombot nyom az önkormányzati ülésen, úgyis mindenért Miakich a felelõs.  
 
Az ellenzék vezérei: Wachsler Tamás, Fülöp Zsolt (háttal)
Vagy éppen a mai ügy, amelyet napirendre kíván vetetni Wachsler Tamás képviselõ úr. Tartsuk fenn továbbra is az építési tilalmat a kijelölt területeken. Az emberek meg már jogosan türelmetlenek, eddig vártak, azt várták tõlünk a szentendrei testülettõl, mondjuk meg már végre, mit akarunk. De lassan vége lesz az építkezésre alkalmas idõnek, õk meg csak várják építhetnek-e, bõvíthetik-e házukat végre. S a türelmük kezd elfogyni.
 
 
 
 
Iván Nap 2004.
 
  Ivan Dan program, junius 26-án délután négy órakor a dalmát misével kezdõdött. Ez alkalommal meglepetés is volt, a Cecilia kórusból összeálló alkalmi énekegyüttes közremûködése a Templomdombi Szent János Templomban. Miként arról, Schillaher Miklós karnagy úrral megállapodtunk, nem csak e fellépést vállalják, hanem azt is, hogy augusztus 16-án kiutaznak Stari Gradba,
Szent Rókus Napjára és fellépnek Szentendre városát képviselendõ. Ez után a dalmát zászló kíséretében közösen vonultunk a Nepomuki Szent János szoborhoz, majd a szamárhegyi temetõbe, hogy emlékezzünk elhunyt õseinkre, elõdeinkre. Délután hat órakor kezdõdött a profán része a programnak a szamárhegyi Daru piacon. Ismét szép számmal gyûltek össze szentendreiek itt is.  
  Ennek a rendezvénynek egyik vonzereje, hogy olyanok is összetalálkoznak ilyenkor, akik régen szomszédok, ifjúkori barátok voltak, együtt gyerekeskedtek. Olyan ismét együtt vagyunk, hangulatú ez a rendezvény. Az az ünnepi esemény, hogy most szobrot avattunk és a két polgármester aláírta a testvérvárosi szerzõdést, olyan keret volt az emberi együttléthez, mely az ünnep méltóságát megadó aktus is.
Persze volt zene magnóról, és a Söndörgõ Együttes, természetesen az elmaradhatatlan gulyás és kecskegida faszénen megsütve, vörösbor, sõt még vattacukor is. Éjfélkor meggyújtottuk Szent Iván tüzét, hogy elhamvadtáig ugorják át kicsik és nagyok. Sokan vállalkoztak erre, és éjjel egy óráig tápláltuk a tüzet. A képen Visko Haladic Stari Grad polgármestere, aki éppen átugorja a szent ivánnapi tüzet.  
 
 
 
 
Starigradi vendégek
 
  Tizenkét órás autózás után, családjával, közöttük Majával, hároméves kislányukkal ma este hat órára a városba érkezett Visko Haladic Stari Grad város polgármestere. A vendégeket, közöttük testvérvárosunkból érkezett három önkormányzati képviselõt is vacsorán látta vendégül Miakich Gábor Szentendre polgármestere. Feszes program vár az elkövetkezõ
három napban a vendégekre. Részt vesznek az Ivan Dan ünnepségen, találkoznak, és tárgyalást folytatnak számos szervezettel és szentendrei közéleti személyiséggel. A ma esti megbeszélésbõl az már bizonyosnak tûnik, hogy a Rudina Art képzõmûvészeti eseményre két szentendrei képzõmûvész utazik ki a szigetre, és hogy a Sveti Rok (Szent Rókus Napjára) Stari Grad város ünnepére tizenkét fõs énekkar megy városunkból. Õsszel Szentendrére várunk két képzõmûvészt, és harminc fõs csoport is meglátogatja õsszel testvérvárosunkat.  
 
 
 
 
A Városház-udvaron nagysikerû koncertet tartott az Emil.RuleZ
 
Tegnap este a Városház udvaron nagysikerû koncertet tartott az Emil.RuleZ. A formáció, és e zene a fiatalok körében népszerû, mégis a koncert elõtt aggódtak a szervezõk, hogy foci-eb miatt majd kevesen jönnek el, inkább nézik majd a Portugália- Anglia mérkõzést. De nem így volt. Igazi forró hangulatú, teltházas estét produkált a zenekar, s nem csak fiatalok voltak a nézõtéren, hanem szép számmal az ötvenes korosztály tagjai is.  
  Verasztó Gyula [Jules] dob Hajós András [Winkler] ének, billentyûk, gitár; Hegyi György [Eldée] basszusgitár; Fekete-Kovács Kornél - trombita, Bruzsa Bab Gábor -- gitár, billentyûsök Gereben Zita -- ének, zongora, hegedû, brácsa az együttes tagjai. Mit a képen is látható komoly cucc kell ahhoz, hogy élvezhetõen szólaljanak meg. De ezen az estén a felszerelés is, és a megszólalás is jó volt. Erre szokták mondani, siker.
 
 
 
Dodola bora