Antenna ügy
nIzbégen
     
 
 
Egy multival ujjat húzni nem is olyan egyszerû dolog. Most ezt tapasztalhatja meg a Szentendrei Önkormányzat Hivatala. Mert hát a sajtó, nem éppen az objektivitás mércéjét használva ontja híreit arról a szenzációról, hogy esetleg, egy engedély nélkül megépített antenna fennmaradásához nem járul hozzá a szentendrei hivatal. Ha egy engedély nélkül épített tyúkólról szólna a történet, ha büdös, ha nem, senki sem akadna, aki ekkora hajcihõt csinál. Pedig lényegében különbség nem lehet a két ügy között, legalábbis a törvény szerint, az eljárásnak ugyanannak kellene lenni. Csak hát, a tyúkoknak nincs sajtó osztályuk, kapcsolataik a nagy kutyákkal, legfeljebb Kormossal a korcs házõrzõ ebbel. És nem kiemelt támogatói senkinek, különösen nem a magyar olimpiai csapatnak. Pedig ahogy így elnézem az antennás házról készült fényképet, nekem jobban tetszene az engedély nélküli tyúkól, mint ez a nem tudom micsoda. De hát a multinak más a mércéje.
     
 
Tóth István
ntemetése
     
 
Közéleti eseménnyé vált Tóth István temetése, hogy Szentendre Város Önkormányzata is saját halottjának tekinti és díszsírhelyet adott részére határozatában. Pistát, aki rendszeres újságolvasó legalább névrõl ismerheti, hiszen alig volt olyan Püspökmajor lakótelepi ügy, amelyben mint a Lakótelepi Baráti Kör elnöke ne szólalt volna meg. A közélet igazi civil szereplõje volt az elmúlt két és fél évtizedben. Állandó ellenfelei, a rafinált papírjai mögé bújó önkormányzat, és a város cége a VSZ Rt. voltak. A lakótelepen lakók érdekeiért folytatott küzdelme erdményeként nagy része van abban, hogy gázmotorral szerelték fel a fûtõmûvet, hogy elkezdõdhetett a fûtéskorszerûsítés és egyes tömbökben a hõszigetelés megépítése is. De nagy odaadással lelkesen szervezte a gyermeknapokat, karácsonyi és más rendezvényeket. Mert valljuk be, mások érdekeiért kevés embernek van kedve szervezkedni, tenni. Neki utóbb már ez volt az élete, a közösség érdekei, civilként a közéletben. Az elsõ demokratikusan választott önkormányzatban volt képviselõ. Ha most itt lenne közöttünk és nem õ távozott volna el, már szervezné, hogy legyen emléktábla, meg kis ünnepség, segély az eltávozott családjának és már irná a leveleket, a nekrológot és mozgósítaná a lakótelepieket.
 
   
  Az ilyen embert szokták egy közösség lelkiismertének aposztrofálni, de õ Tóth Pisti volt, igazi lakótelepi intézmény.
     
 
Nem dõlt el a piac
nüzemeltetésének ügye
     
 
 
   
Tévedtem, amikor arról adtam hírt, hogy a piac bérbeadásának ügye eldõlt. Nem igaz, mert nem számoltam azzal a skizofrén helyzettel amelyet egyes jobboldali képviselõk képesek voltak teremteni.  
Egyrészt abban tévedtem, hogy a szakmai testület, a Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság amely tizenkét órán keresztül vizsgálta és vizsgáztatta a pályázókat és 6:2 arányban a Dual café Kft. mellett döntött, eldöntötte az ügyet. Másrészt, hogy ezek után csak annyi van hátra, hogy polgármester aláírja a jobbik pályázóval a szerzõdást. Mint kiderült, még a dr .Dragon Pál vezette Pénzügyi Ellenõrzõ Bizotttságnak és a Költségvetési Bizottságnak együttesen is dönteni kell, hogy melyik jobb ajánlat a városnak, 5 milliós vagy a 0-ás. Mivel Kiss Károly az eddig is üzemeltetõ és egyik pályázó a jobboldalhoz tartozik, a dolgot idõközben politikai üggyé változtatta, így a volt vagy mai kisgazda 0 forintos ajánlata jobb-e az önkormányzatnak, mint a másik, a Dual Café Kft. 5 milliós ajánlata. A két testület együttesen ezt nem volt képes eldönteni, patt helyzet alakult ki. Nincs döntés, sõt abban is nagy a hezitálás a hivatal részérõl, hogy a piacon most még illegálisan tartózkodó ruhakereskedõket felszólítsa valaki, hogy tartsák már be legyenek olyan kedvesek az önkormányzat döntését. A döntésbõl világosan látszik, a jobboldali hatalomátvételnek, általuk teremtett a polgármester legyen"béna kacsa" szituációnak mi a következménye. És ez még csak a kezdet, lesz itt még hajcihõ, csak legyen, aki még nevetni tud rajta.
     
 
Helyreállítás a tûz után
nStari Gradban
     
 
A 2003.évi nyári tüzekben olajfa-ültetvények is elpusztultak, váltak a tûz martalékává Hvar szigetén. Akkor egész Horvátország összefogott abban, hogy megmentsék a szigetet. A testvérvárosok pénzzel és eszközökkel, Közép Dalmácia Megye emberekkel és tûzoltó repülõkkel segített a tûz megfékezésében. Most a horvátországi orvosok jöttek el, hogy ötszáz olajfa-csemetét telepítsenek a kipusztultak helyére. Stari Grad a horvátországi értelmiség õszi találkahelye, itt sok orvosnak, színésznek, egyéb más szellemi foglalkozásúnak van vikendháza. Most effektív segítséget adnak a városkának azzal, hogy eljöttek egy új ültetvényt telepíteni. A kép azt mutatja, amint elhelyezik a táblát, amely megörökíti feljánlásuk teljesítését. Mint arról is hírt kaptam, hogy a szomszéd községben leégett könyvtár könyvállományának pótlására koncertet adtak Horvátország zenei életének prominensei.
 
     
 
Dr. Dragon és
na pismányi álmok
     
 
   
 

Dr. Dragon Pál,
Pismány MDF-es önkormányzati képviselõje, aki a jobboldali többségû Szentendrei Önkormányzatban a pénzügyi döntések legbefolyásosabb személyisége.

Foto: Szentendrei arcképcsarnok
 
Vágyak, álmok és a megvalósulás
Dr. Dragon Pál Pismány örökös önkormányzati képviselõje, immáron öt éve harcol egy buszmegállóért.		  
Pontosabban egy olyan megállóért, amelynek fontosságát senki sem vitatja, csak hát nem ez a legfontosabb ügy Pismány, Petyina és Szarvashegy választókerületben. De mert megígérte egy idõs, a hatvanas évek óta Pismányban lakó néninek, és közvetlen közelében lakó régi cimboráinak, akik állandóan bosszantják miatta, -Pali, annyit nem tudsz elintézni, hogy legyen itt egy fedett megálló! Hallgathatja, nap, mint nap a szemrehányásokat. Hát most eljött az idõ, és megvalósíttatja. A Cseresznyés út és Barackos út sarkán valamikor volt megálló, fedett. De ez még akkor lehetett, amikor a Cseresznyés úton a mai Pest Megyei Önkormányzati üdülõ turista szálló volt. Aztán lebontották, és ígérik a hivatalos szervek a tanács, meg az önkormányzat is, hogy lesz majd egyszer, ismét lesz itt, csak most nincs rá pénz. Ezt elégelte meg Pali bátyánk és most, hogy végre elõször többsége van a jobboldalnak a Szentendrei Önkormányzatban, hát úgy döntött, ha tetszik másoknak, ha nem megvalósítja. Az apparátusból, származó információk szerint, már készülnek tervei. A várható kivitelezési költsége 3 500 000 forint. No, hát ilyen komoly és drága buszmegállója senkinek sem lesz Szentendrén, büszke lehet rá kiharcolója, bár…?
     
 
Március 9. Már
nmindenki tudta mire számíthat
     
 
Hiába gyûl össze a testület többsége pontosan délután három órára az Önkormányzat március 9-i ülésére, a jobboldali képviselõk csak kilencen voltak jelen, és bevonultak egyeztetni a karzat alatti terembe, így határozatképtelenség miatt nem tudott elkezdõdni az ülés. Csak akkor bújtak ki rejtekükbõl, amikor dr. Dietz telefonon bejelentkezett, hogy már a városháza kapujában van. Bár ez bosszantó és megalázó dolog, de részükrõl érthetõ, hiszen nem akarták kockáztatni, hogy egyenlõ létszám esetén a testület elvesse sürgõsségi indítványaikat. A hölgyek elõtt az asztalon virág volt,- a nõnap alkalmából-, de egyes képviselõk szügyében fenekedõ indulatok, ez talán a legjellemzõbb, amellyel leírható képviselõtestületi ülés kezdése. Az egésznek csak az adott néhány percre megható hangulatot, hogy egy perces néma felállással emlékeztünk meg a napokban elhunyt Tóth Pistirõl és az, hogy Szabados Jánosné az új bizottsági tag esküt tett. A szokásos menetrend volt érvényes az Önkormányzat mai ülésére is. A jobboldal sürgõsségi indítványokkal forgatta fel az ülés meghívóban elõterjesztett menetét. A város szociális ügyeit így a háttérbe szorították a jobb oldal érdekei szerinti direkt politikai-hatalmi ügyek. A városi intézetvezetõ fõorvos felmentése, illetve a városi közhasznú társaság ügyei, eminensen, a Szentendre és Vidéke "jobb-kézbe" vétele. Mert mint ahogy azt, Légrádi Tibor, volt szentendrei FIDESZ elnök, aki mostanság a közhasznú társaság felügyelõ bizottságának tagja már februári írásában elõre jelezte, tenni fognak azért, hogy szájuk íze szerinti legyen a szentendrei lap. Dr.Bindorffer, mintha érvei lennének is ezt hangoztatta a folyosón, -Ez a Bea jó újságíró, de nem tud lapot szerkeszteni. (Értendõ alatta, hogy nem szája íze szerinti.) Így már senkinek sem lehet illúziója, hogy a beterjesztett sürgõsségi határozat célja, hogy az újságot kezükbe kaparintsák, mert az elmúlt idõszak kiegyensúlyozott hangütése túlzottan tárgyilagos lehetett egyes politikai komiszárok számára. A Kiss ügy mintha nem is lett volna a téma, a többség a tárgyalását nem támogatta. Most spóroltak vele, hogy majd a polgármester nyakába varrhassanak igaztalan vádakat. A fõ célpont Miakcih Gábor ellehetetlenítése volt, és nem is eredménytelenül.
 
   
 

15 óra 42 perc, bejönnek a terembe a jobboldali képviselõk, mert megkapták a hírt, hogy dr. Dietz már a Városháza kapujában van
Balról jobbra: Wachsler Tamás, Horváth Gyõzõ, dr. Pázmány Annamária
   
  Az állandó támadásokkal és manipulációkkal, sikerül olyan légkört és közhangulatot teremteni, hogy a hivatali apparátus politikával nem foglalkozó része, már retteg egyes jobboldali képviselõktõl. S hogy döntöttünk is jó néhány fontosnak látszó kérdésben, ez csak olyan volt, mint valami jól festett paraván, mert mint az ülés vége felé kiderült, dr. Bindorffer és tanult barátja képviselõtársaim azonnal az ágyikójuk felé indultak, amikor számukra már érdeketlenné vált az ülés, hogy majd a következõ ülésen feltehessék a kérdést a polgármesternek, -Én miért nem tudok errõl?
     
 
Sürgõsséggel a
n"demokráciáért"
     
 
 

A városi pletykák és találgatások
Jámborné Benkei Ildikó nevét emelegetik, mint az új fõszerkesztõjét a Szentendre és Vidékének. De e hírnek is csak annyi alapja van, mint minden találgatásnak.

Kép:
Szentendrei arcképcsarnok

 
   
Március 9-én rendes ülést tart a Szentendrei Önkormányzat. Mint hírlik a jobboldal kezdeményezni fogja Dr. Saly Sándor intézet-vezetõ fõorvos felmentését igazgatói állásából. A dokotor úr, mint szakorvos már nyugdijasként végzi a szakrendelést, de mivel a korábbi privatizációs kísérlet nem sikerült, így mint vezetõ a mai napig állásában maradt.  
A megbízott vezetõ fõorvos-jelöltek között emlegetik dr. Gál Andreát, aki rendelekezik az állás betöltéshez szükséges szakképesítéssel. A rendelõintézet dolgozói közötti felmérés azt mutatja, hogy Gál doktornõnek, ha a majd a kiirandó pályázaton is elindul, jó pályázat benyújtása esetén esélye lehet a kinevezésre is.

Hasonló sors vár a Szentendre és Vidéke szerkesztõjére, Nemesházi Beára is, aki immáron már öt éve a városi lap szerkesztõje. Legalább is az a sürgõsségi indítvány, amely a városi közhasznú társasággal kapcsolatos, elõrevetíti a jobboldal azon szándékát, hogy magukhoz fogják ragadni a városi lapot. Mint hírlik, nehezen találják meg az új, alkalmas fõszerkesztõt, már csak azért is, mert a régit, határozott idejû szerzõdés köti a szervezethez, így részére nem csekély összegû végkielégítést kell majd kifizetni. És mint legtöbbször lenni szokott, ilyenkor is a városnak kell a számlát állnia majd.

Lehet, hogy a végkielégítések miatt, hamarosan költségvetés módosításra kényszerül a testület. Egy dolog számomra is látszik, az egyenlõ mérce jegyében, egyhamar nem piszkíthatom betûimmel a városi lap oldalait. Az eset tulajdonképpen nem nagy veszteség az olvasóknak, s én is túlélem valahogy. Remélem, így végre jut idõm arra is, hogy egy rendes honlapot szerkeszthessek, amelyben valódi friss információk vannak.
     
 
Döntés szociális
nrendeletrõl
     
 
Minden településen fontos ügy, hogyan képes a közösség támogatni a rászorultakat. Azt gondolom, ez talán az egyik legfontosabb mérce arról, hogyan mûködik egy város, még ott is, ahol egyébként a lakosság többségét ez közvetlenül nem is érinti. Így van ez Szentendrén is. Ezért van jelentõsége annak a tárgyalandó ügynek, amely a holnapi Önkormányzat ülésén szerepel. Konkrétan, Szentendre mennyit tud és hajlandó pénzben és természetben a rászorulókra fordítani, és mekkora a gyermekvédelemre szánt összeg. A normatívákat persze országosan állapították meg, így valószínûleg ez csak átlagos rászorulton segít, amely jó is, rossz is, kevés is, sok is.
Ilyenkor az egyedi, méltányossági döntés tud csak helyesbíteni. A most kiosztott rendelet-tervezetünk szerint akkor adható a jövõben lakásfenntartási támogatás valakinek, ha a lakásfenntartás költségei elérik 2500- 3000 forintot fejenként havonta, és ha az egy fõre jutó netto jövedelem kevesebb, mint 46 400 forint. Magyarán ez úgy van, hogy a kérelmezõ beviszi a hivatalba az egy éve összegyûjtött gáz, villany stb. számláit, meg legtöbbször a nyugdíjszelvényét és megmondják neki a hivatali kollégák, hogy 10 000 forintot vagy 2500 forintot kap-e havonta lakásfenntartási támogatásként. Hát nem egyszerû a képlet, ami alapján a lakásfenntartási támogatást adják, bár igazságosabb mint másutt e hazában, hiszen a tényleges költségeket és jövedelmeket veszik figyelembe. Gond van azonban, az albérletben lakó fiatalokkal, mert sem arról nincs papírjuk mennyi is a albérleti díj, sem arról mennyi a rezsijük havonta. Inkább hagyatkoznak szüleik pénztárcájára, mint hogy önkormányzati támogatásért folyamodnának.
 
   
 
Dr. Pázmány Annamária
a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke,

akinek hivatala az önkormányzatban a szociális igazgatás testületi ellenõrzése és ezért, nagyobb a felelõsége is az ilyen ügyek figyelemmel kísérésében
     
 
Nõnap
nmárcius 8.
     
 
  Számomra mostanában mintha minden hölgy a hõs egri nõkre emlékeztetne, olyan harcaiasak és kemények, ezért raktam fel e kép részletét is.
 
   
Madridban március 8-án Európa a nõkre, velük emlékezik. E konferenciától hangos az európai sajtó, nálunk meg mintha szégyellenénk ezt az ünnepet. Mintha valamiféle posztkommunista dolog lenne, pedig, ha valami európai, akkor éppen ez az ünnep, ez a gondolkodás az.
Kevesen tudják, hogy van városunkban egy hagyomány, amely immáron kétszázharminc éves, amely a nõkrõl, a szentendrei nõk önbecsülésükrõl szól.		  
A Preobrazsenszka templom kerítésének falában az ószerb nyelvû sírkövek között van egy görög szövegû is. Magyarul így: "Itt van az Úr boldogult szolgája Róza Theodorosz Martoisz háziasszonya. Élt 58 évet. Elhunyt 1774. augusztus 2-án." E sírhely a valamikori szentendrei cselédlányok, megesettek, kitagadott asszonyok jelképe volt. Régente mindig volt virág a síron, amellyel az a méltánytalanság ellen tiltakoztak a szentendrei asszonyok, hogy a férje ezt tette Rózával, és ráadásul külön sírban temeték el és háziasszonyként íratták fel nevét. Hogy ez valójában miért van így, okát hitelesen én sem tudom, de a vele megesett méltánytalanság valamiféle szentendrei legendává emelte sorsát, hõsnõvé avatta a városi közemlékezet. Mostanság már nincs virág a sírkövön, kevesen ismerik a régi történetet is. De most, hogy a hölgyeket ünnepeljük, emlékezzünk meg róla is, akivel íly galádul bánt el a férje, s akit két évszázadon át a szentendrei nõk megõriztek emlékezetükben, virágot helyeztek sírjára, együttérzésük kifejezésére, utókori kiengesztelésül.
Sok boldogságot szentendrei hölgyek!
     
 
Komppaln
Stari gradba
     
 
Busás összeget kell fizetni a komppal való utazásért a Hvar szigetén lakóknak. Így a Stari gradiak százszor is meggondolják, hogy "elugorjanak Splitbe", (innen jár a komp) mint ahogy a szentendreieknek sem olcsó dolog manapság beutazni a fõvárosba. Ma már nekünk is legalább ezer forintba kerül egy kis budapesti oda-vissza út. Horvátországban most a törvénymódosítási javaslatot nyújtott be egy spliti képviselõ, hogy a téli három hónapban azokra komp-járatokra, amelyek olyan szigetekre közlekednek, amelyeket nem lehet autón megközelíteni, kapjanak jelentõs kedvezményt az ott élõk. Nagy egyetértést váltott ki a javaslat testvérvárosunkban is, mert bár nyáron tömve a sziget, és a többségnek akad munkája is, télen azonban szinte csak az önkormányzat intézményeiben (iskola, óvoda, mûvelõdési központ, könyvtár) dolgozóknak van jövedelmük. A szállodák ilyenkor télen, kora tavaszon még zárva vannak. Úgy építették meg ezeket az épületeket, hogy nincs bennük fûtés, és ilyenkor úgysem akarna senki az Adria egyik szigetére utazni, telelni.
 
     
 
Kötelezõ
neboltás
     
 
 
A lapos guta ütöget amikor, a hivatal gazdálkodik szabad-idõnkkel és olyan idõpontokat adnak meg, amely csak a GYES-en lévõ kismamáknak, és otthon ülõ nyudíjasoknak, meg munkanélkülieknek jó. Az állatorvosok úgy látszik nem ilyenek, ismerik már, hogy szombaton és vasárnap van otthon a legtöbb Szentendrei.

Ezért,
a kötelezõ eboltást márciusi és áprilisi szombatokra tették.
     
Kép:"www.hundezeitung.de/ bild/sept/puli2.jpg"
    
 
Ime a legközelebbi idõpontok, idõrendi sorrendben: Választókerületünkre vonatkozókat fehér színnel jelöltem meg.  
   
Március 6-án, 8-9 óra között Állatorvosi rendelõ Pismány, Barackos út 135. Dr. Szolnoki János
Március 6-án, 9-12 óra között Állatorvosi rendelõ Dunakanyar körút 61. Dr. Szolnoki János
Március 6-án, 13-14 óra között Állatorvosi rendelõ Bogdányi utca 41. Dr. Schumiczky Gábor		  
Március 6-án, 13-14 óra között Barackos út végi buszforduló Dr. Kovács Zoltán
Március 6-án, 13-15 óra között Állatorvosi rendelõ Sztaravodai út 42. Dr. Makay László
Március 6-án, 14-15 óra között Cseresznyés út 165. Dr. Kovács Zoltán
Március 13-án, 13-14 óra között Állatorvosi rendelõ Bogdányi utca 41. Dr. Schumiczky Gábor
Március 13-án, 13-15 óra között Daru piac Dr. Kovács Zoltán
Március 13-án, 13-16 óra között Állatorvosi rendelõ Sztaravodai út 42. Dr. Makay László
Március 13-án, 15-16 óra Sztaravoda úti temetõ parkolója Dr. Kovács Zoltán
Március 20-án, 12-14 óra Állatorvosi rendelõ Bükkös part 34. Dr. Kovács Zoltán
Március 20-án, 12-15 óra között Állatorvosi rendelõ Sztaravodai út 42. Dr. Makay László
Március 20-án, 13-14 óra között Állatorvosi rendelõ Bogdányi utca 41. Dr. Schumiczky Gábor
Március 20-án, 9-12 óra között Állatorvosi rendelõ Dunakanyar körút 61. Dr. Szolnoki János
Március 20-án, 14-15 óra Faház vendéglõ (Barackvirág Ady sarok) Dr. Kovács Zoltán
Március 27-én, 8-9 óra között Állatorvosi rendelõ Pismány Brackos út 135. Dr. Szolnoki János
Március 27-én, 9-12 óra között Állatorvosi rendelõ Dunakanyar körút 61. Dr. Szolnoki János
Március 27-án, 13-15 óra László telep (Kálvária Damjanich utca sarok) Dr. Kovács Zoltán
Március 27-én, 13-14 óra között Állatorvosi rendelõ Bogdányi utca 41. Dr. Schumiczky Gábor
Március 27-én, 13-15 óra között Állatorvosi rendelõ Sztaravodai út 42. Dr. Makay László
     
 
Meghaltn
Tóth Pisti
     
 
Szomorú hírt kaptam. Hosszú betegeskedés után, 54 éves korában, március 4-én hajnalban elhunyt Tóth István a Püspökmajor lakótelep Baráti Kör elnöke. Pista, aki az elsõ szabad önkormányzati választásokon lett képviselõ és akivel még a hetvenes évek közepén ismerkedtem meg, már akkor vállalta és ebben azóta is eltökélten dolgozott, hogy képviselje szûkebb környezete a lakótelepen élõk érdekeit. Mint a Püspökmajor lakótelepiek érdekvédelmének szószólója számos alkalommal beszélgettünk, fõként fûtéssel kapcsolatosan közérdekû ügyekrõl. De mindig akadt arra is néhány mondata, hogy személyes sorsom, egészségem vagy családom dolgairól is érdeklõdjön. Mint ahogy õ mindig elviccelte, ha róla egészségérõl kérdeztem. Õ is tudta, én is tudtam, betegsége valamikor felemészti és akkor... -Mondhatom még? Ezt a mondatot számtalanszor hallottam tõle felhangzani a telefonban, mert nem akart senkinek sem terhére lenni, de mert fontos dolga volt, folytatta az éppen aktuális gonddal. Én meg, mint sokan mások is, gyakran türelmetlen voltam vele, mert mint szamárhegyit, bár érdekeltek a lakótelep fûtésével kapcsolatos problémák, vagy a VSZ Rt.-és ügyek, legtöbbször rövidre fogtam a beszélgetést azzal az ürüggyel, hogy éppen indulok valahova. Most lelkiismeretfurdalásom van a folytonos rohanás miatt, mert sajnos velem is elõfordul,hogy nem érek rá végighallgatni a másikat , egy jó szót mondani, mert az a tévhitem, hogy ami éppen sürgetõ az fontos is.
 
   
  Pedig most szívesen hallgatnám kérdést ha megcsörren a telefon, -Mondhatom?
     
 
Bizottság meg a
nkultúra
     
 
 
   
Ister Napok 2003.
  
   
Március 2-án ült ismét össze az Oktatási Kulturális Ifjúsági Kisebbségi Bizottság. Délután három órától tárgyaltuk a napirendeket, közöttük Szentendre Mûvelõdési és Mûvészeti Intézményei 2004. éves munkatervét.  
(volt Duna-parti Mûvelõdési Ház, Teátrum, MûvészetMalom) Nagy vita nem volt, mindenki elégedetten bólogatott a tervekre és szolidáris volt az intézmény vezetõjével, a múlt évi megtakarítások elvonása miatt. Ennek adott szót a grémium abban a határozatában, amelyben felkéri a polgármestert, ne vonja el, ha az intézménynek megtakarítása lesz ebben az évben. Ez már második olyan határozat, ha elfogadja a városi képviselõtestület is a javaslatot, amelyben a költségvetés felhasználásáról intézkedünk, hiszen már hoztunk (ugyan én nem támogattam) határozatot arról, hogy elõször a VSZ Rt-t számláit, kell kifizetnie az önkormányzatnak. Kérdés, valóban melyik ügy is élvez majd elsõbbséget, a szemét számla vagy a kulturális kiadások megtakarítása? Fogas kérdés.

A Teátrum, a gyermekelõadásokkal együtt 19 darabot mutat be idén,ezzel várják nyáron a felnõtteket és a gyerekeket. Köztük számos érdekességet is találhatunk, mint Moliere Tudós nõk-jét Moór Mariannal és Béres Ilonával, Iglódi rendezésében, vagy Zimmermann, A csodálatos vargáné-ját amely Kovalik Balázs növendékeinek vizsgaelõadása a Liszt Frenc Zenemûvészeti Egyetem végzõs hallgatóival. De ismét lesz Udvaros Dorottya önálló est a Városház udvaron, mint ahogy Bercht darabot is játszanak a Katona József Színház mûvészeinek elõdásában Puntilla úr szolgája és Matti címmel. Látható lesz Csehov Sirálya is a Városi színházteremben, mint ahogy ismét fellép Bozsik Yvett társulata is.
     
 
A Dual Café Kft. nyerten
a piac pályázatot
     
 
Mostanában a különbözõ árusok összeütközéseitõl sem mentes Bükkös parti piac pályázatának ügyét tárgyalta ma a Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság. Pontosabban szólva, kialakította álláspontját arról ki a jobb, ki ajánl jobb feltételeket ahhoz, hogy a jövõben tisztább, szebb legyen piacunk. Reggel 9 órakor ültek össze képviselõk. Meghallgatták a két pályázót, az eddig is a piacot üzemeltetõ Kiss Károlyt, és a Dual Cafe Kft. nevében pályázó Horváth Lászlót. Nagy volt a vetélkedés, elõbb a pályázatokat vizsgálták meg alaposan, majd délután szóban is elõterjeszthették elképzeléseiket. Mint hírlik, a látványtervtõl a szakvizsgákig, a bérleti díjtól a felújítandók vállalásáig számos dologban kellett helytállniuk a versengõknek, de a döntõ momentum az volt, ki ajánl többet, ki tudja eredeti formájában mûködtetni a piacot. Az alapos elemzés és a vizsga is mutatta a képviselõknek fontos volt, hogy hogyan mûködik a mi kis piacunk a jövõben. A bizottság 6:5 arányban a Dual Café Kft. pályázatát tartotta jobbnak. Most a polgármesteren a sor, hogy megkösse a szerzõdést, és a sikeres pályázón az, hogy jó piacunk legyen.
 
 
 
Látványterv a leendõ paicról
     
 
Megalakultn
az elsõ szentendrei roma egyesület
     
 
 

Február 25-én este megalakult
Sentedrjecska Csave
(Szentendrei Fiúk Egyesület).

 
   
Az elsõ szentendrei roma egyesület azért jött létre, mint az újonnan megválasztott elnök id. Németh Gyula az alakuló ülésen elmondta: "- Szeretnénk a szentendrei roma fiatalok helyzetén változtatni, jobb élet és munkalehetõségeket fiainknak, unokáinknak, ezért is szerveztük meg egyesületünket. Tudjuk, a 21. századi Európában szükséges, hogy saját magunk vegyünk kezünkbe sorsunk irányítását, és ehhez kell, hogy megszervezõdjünk, ezért gondoltunk arra, hogy szentendrei roma egyesületet alapítsunk. Számos olyan régi hagyomány, szokás él közösségünkben,amelyre büszkék vagyunk, és ezek a magyar kultúra értékei is, amelyek e mai, változó világunkban eltûnhetnek  
."Némethék, Szentendre legrégebbi, nyugodtan kimondhatjuk, a város õsi családja, akiket életük és munkájuk alapján tisztelet és megbecsülés övez a városban. Büszkék õseik tudására, õrzõi és folytatói a magyarországi lovári roma hagyományoknak. Volt idõ, hogy az állatorvosok Németh papát kérték meg, ha a paci valami olyan betegséget kapott, amit nem tudtak gyógyítani, tehetetlenek voltak, mit is csináljanak, milyen terápiát alkalmazzanak, õ segített. Nincs olyan régi szentendrei, aki ne õrizne jó emlékeket a családról, mert városunkban rövid idõ kivételével, nem volt ismert a megkülönböztetés, a diszkrimináció. Sokfajta nép, nemzetiség élt itt együtt békességben. Mint arról ifjabb Németh Gyula, a frissen választott ügyvezetõ elnök beszélt, "Fontos, hogy olyan körülményeket tudjunk teremteni a fiatal felnõtteknek is, hogy a 18-25 éveseknek ne kelljen a Kaiser elõtti parkolóban unatkozva elütni szabadidejüket, megpróbálunk számukra értelmes elfoglaltságot biztosítani a szabadidõ eltöltéséhez. Természetesen számítunk a Szentendrei Önkormányzat és mások támogatására, de nem ez volt feltétele megszervezõdésünknek, inkább az, hogy mi szentendrei romák hosszú idõ után végre összejöttünk, és saját akaratunkból szeretnénk segíteni önmagunkon. Természetesen az is örömet okozna, ha a nagyobb közösség, a város is méltányolná erõfeszítéseinket."
     
 
A min
kis postánk
     
 
Kevesen tudják, hogy már az 1700-as évek végén volt postaállomás Szentendre Fõ terén. Az akkor még a kereskedõ ház épülete nélküli téren, a mai Kovács Margit Múzeum helyén mûködött postakocsi állomás. Ha jobban megnézik kapuját, láthatják, kõkeretének kialakításán, hogy úgy építették meg, hogy postakocsi be tudjon hajtani rajta. Itt várták dédnagyanyáink izgatottan a kocsi érkezését illatos kopertával kezükben, hogy üzenhessenek kedvesüknek, és várták a híreket a messzi távolból. Eszmélésem óta a Rákóczi úti, ma önkormányzat hivatali épület volt a városi Posta, amely a hetvenes években az új, böhöm vasútállomási épület megnyitásával megszûnt. Nekünk, akik a Szamárhegyen, Fõ téren és környékén lakunk meg maradt helyette, a szentendrei nyelvben kispostának hívott parányi boltocska a Fõ téren. Szerettünk ide járni, mert bár kicsi és szürke, mint egy temetkezési vállalkozás irodája, de olyan emberléptékû falusi kisposta. Itt még köszönnek egymásnak a betérõk, ismerjük a kisasszonyokat, még lehet egy-egy mondatot váltani valamely régen látott ismerõssel. Szóval, ez a mi kispostánk, része annak fórumnak, amely minden egészséges városka fõterének legfontosabb dolga. Bosszankodtunk, ha zárva találtuk, ha éppen valamelyik kisasszony szabadságon volt, mert ilyenkor le kellett mennünk az állomási postára, de ez csak olyan szokásos zsörtölõdés volt, nem vette senki igazán komolyan, és örültünk, ha ismét kinyitott. Ha ismét találkozhattunk a postáskisasszonyokkal, szót válthattunk, vagy egy kézcsókolommal beköszönhettünk. Már legalább két hónapja zárva van.
 
   
 
A pletykák szerint, nem akad vállalkozó postás arra, hogy itt dolgozzon a Fõ téren, ezért van zárva barna ajtaja nap, nap után. Pedig mi szeretnénk, ha kinyitnák ezt a mi postánkat. Mert lehet, hogy korszerûbb a szolgáltatás az ámerikánus kolhozablakos személytelen váróteremben ott a vasútállomásnál, de ezt a fõtérit, ezt a kicsit, legalább lehet szeretni, és itt azt érezhetjük, ez a mi postánk.
     
 
A Pap-szigetin
melegvizes kút
     
 
 
   
Kevesen emlékeznek már arra, micsoda szenzáció volt a városban, amikor hatalmas fúrótornyot állítottak fel a Papsziget bejáratánál Fehér Lajosék bolgárkertészetében. Olajat keresnek, mesélték széltében hosszában. Majd a fúrótornyot néhány hónap után áttelepítették a Pap-szigetre. Ekkor fúrták Szentendre egyik - van még egy a Skanzen környékén- melegvíz kútját. Ez úgy a hatvanas évek vége felé lehetett. Akkor 1200 méter mélyen találtak melegvizet.  
De hamarosan kiderült, ez a víz sok vasat és egyéb anyagot tartalmaz, amitõl a színe rozsdásbarna, és csak a benne lévõ a vizet elszínezõ anyagok eltávolítása után alkalmas igazán a fürdõmedencékben való használatra. Tulajdonképpen erre a vízre települt Pap-szigeti strand. Mert hát a kút hanyag karbantartása, pontosabban a karbantartás elmaradása miatt e kevéske barna melegvíz is lassan elapadni látszik. Szentendre valamikor volt, Magyarországon is ismert, egyik legszebb természeti környezetben lévõ strandja tulajdonképpen ebek harmincadjára jutott. Németh Gábor polgármesterségének idején adták ki bérletbe, az azóta már a szomszédos kemping tulajdonjogát is megszerzõ Mészáros úr kezelésébe. Szentendre városa csak kínlódik ezzel a stranddal, valójában nem tud vele mit kezdeni, felújítására sem a város, sem a bérlõ nem áldozott elegendõ összeget azóta, és így a valamikor volt szép Papsziget strandunk már csak emlék, egy öregedõ korosztály fejében. Most megcsillan annak reménye hátha, történik valami legalább a kúttal. Mert hát ki az a befektetõ, aki jelentõs pénzt áldozna egy árvizes területen lévõ lepusztult és melegvíz nélküli strand, és pocsolyává változtatott Pap-szigeti Duna ág felújítására. 2004-re 30 milliót állított be erre a célra Miakich Gábor polgármester , hogy újabb fúrással feltárják az itt lévõ vízkészletet, pontosabban felújítsák a kutat. Amelyet hosszú gyõzködés után a költségvetési vitában a Fülöp Zsolt vezette polgári oldal is elfogadott és így csak 1 millióval kurtították meg a betervezett összeget.
     
 
Mindenkinek egy kicsit,
nmindenhova egy kicsit
     
 
Ez a mondat lehetne a szolgenje a február 24-i költségvetést targyaló rendkívüli testületi ülésnek. Bár közel 100 milliós átcsoportosítási csomagot terjesztett be jobboldal a többség tudatában, de ez a várakozásokkal szemben nem növelte a hiányt, inkább új arányokat vitt közel 5 miliárdos városi költségvetésbe. Volt,olyan ügy amiben jobboldali képviselõtársaink hajthatatlanok voltak. Ilyen volt a 666 szentendrei közalkalmazott béremelése, pontosabban biztosítási juttatásának ügye. Az erre tervezett harminc milliót leszavazták, helyette inkább a Gondozási Központ és más szociális ellátási intézményeknél növelték a szakképzett dolgozók számát. Számos kisebb ügy nagy jelentõséget kapott a vitában. Százezer forintos módosító javaslatokkal cizellálták érdekeik szerint az egyes tételeket. Átcsoportosítást hajtottak végre egyes felújítási és beruházási ügyekben is. Saját érdekükben és két baloldali választókerületi képviselõ részére egy külön 30 milliós pénzt különítettek el karbantartási keret címen. Simonyi György SZDSZ-es képviselõtársam kampánypénznek nevezte ezt, ami nem áll távol a valóságtól. Meglehetõsen nyugodt, esetenként a humortól sem volt mentes az ülés, és végül a jobboldaliak és a polgármester 11 igen szavazatával, hat nem és tartózkodás mellett a testület elfogadta Szentendre város 2004. évi költségvetési rendeletét. Ha lehet valami kritikusat mondani erre a rendeletünkre az az, hogy nagyon elaprózódtak a pénzek.
 
   
  Gyakorlatilag megfejthetetlen a hangsúly, mit is akar, merre is szeretne városunk fejlõdni, mik is azok az úgynevezett "prioritások". Középszerûek, középszerû költségvetése, vagy másként, a mindenkinek egy kicsit, mindenhova egy kicsit, egy kis járda, egy kis út, egy kis park, egy kis buszmegálló, ez a jellemzõ 2004. évi költségvetésünkre.
     
 
Képviselõi
nkeret
     
 
 
   
Ez a keret nem képet foglal körbe, hanem pénz, amolyan az átkosban volt posztkommunista tanácstagi keret késõi utóda. Feltalálója, pontosabban újra felfedezõje Fülöp Zsolt órásmester, önkormányzati képviselõ.  
Valamikor ez a pénz arra szolgált, hogy legyen valamiben döntési joguk, az inkább csak díszként üldögélõ, és negyedévente találkozó félszáz tanácstagnak, mert minden érdemi dologban akkoron a Vb. és a megye volt hivatott dönteni. Fülöp Zsolt most azt szeretné, és ezt a Költségvetési Bizottság legutóbbi ülésén javasolta is, hogy azoknak a képviselõknek, akik választókerületükben nyertek -nem listán jutottak mandátumhoz- legyen ilyen pénzük, összesen 30 millió évente. Az ötlet bár avitt, de jó. Csakhogy az Önkormányzati Törvény egyfajta képviselõt ismer, településit, azon megkülönböztetés nélkül, hogy õt listán vagy választókerületi nyertesként választották-e meg. De mintha nálunk nem a magyar jog, hanem valamiféle más, például a szentendrei képviselõtestület életében már jól ismert salgótarjáni jog lenne érvényben. Az Önkormányzati törvény így fogalmaz :"19. § (1) "…A települési képviselõk jogai és kötelességei azonosak…" Most akkor hogyan is állunk ezzel? Szentendrén vannak egyenlõk, meg egyenlõbbek, vannak, akik rendelkeznek választókerületi pénzzel, vannak, akik nem? Azt, hogy képviselõtársam, aki immáron második ciklusban tagja a testületnek nem olvasta volna az Önkormányzati Törvény települési képviselõre vonatkozó passzusának elsõ mondatát, nem hiszem, legfeljebb mikor forgatta a szöveget éppen e résznél kettõt lapozhatott, s így maradt ez a rész ismeretlen számára.