Szent Flórián szobor a városnak
   
       
 
Rendkívüli kulturális bizottsági ülésre gyûltünk össze tegnap április 22-én az Egres utcában. Az apropó, hogy Pistyúr Imre szobrászmûvész felajánlotta, hogy a Fõ téren a Posta Bank épületnek falában lévõ fülkébe elkészíti és elhelyezi Szent Flórián szobrát. Mint sokan emlékeznek, innen lopták el vagy hat éve a Szent Flórián szobrot, és árválkodik azóta a fali fülke üresen. Bizottságunk azért érdeklõdött ilyen élénken a dolog iránt,mert az Önkormányzat azzal hatalmazta fel, hogy bármilyen köztéren felállítandó alkotás dolgában döntenie kell. Nekünk tetszett a szobor, s bár egyikünk sem ítész,azt gondoltuk e nemes felajánlás nem csak azért kell elfogadnia a városnak, meg önzetlenül tette az  
 
Elsõ sor, balról- jobbra: Kiss Zsuzsa, Horváth Gyõzõ, Fekete János, dr. Bindorffer Györgyi, Pistyúr Imre az alkotó. Hátrébb balról- jobbra: jómagam és Tereh István.
 
  alkotó, hanem azért is, mert jó, és mert sajnos városunkban kevés szobor van közterületeken. Pedig ha Szentendre a mûvészek, mûvészetek városa, akkor ennek látszódnia kellene a köztereken is. Mit mondhatunk, köszönjük és örülünk neki. S ha Ön látja majd e patakkõbõl faragott kis szobrot, és közelebbrõl is meg akar ismerkedni a mûvész munkáival, könnyen megteheti, csak a MûvészetMalomba kell elsétálnia, hiszen most is látható kiállítása. Gondolom, nem csak a szentendrei tûzoltók örülnek majd védõszentjük új szobrának, de május elsején vendégeiknek is eldicsekedhetnek majd, a francia, német, spanyol tûzoltóknak, akik az uniós csatlakozási ünnep alkalmából érkeznek Szentendrére.
 
 
Programok
 
április 30-án,
május 1-jén és
május 2-án
Szentendrén
 
   
Skanzen
program
 
       
 
Rendezvények, Európai majális
 
       
 
Április 30.
ZÁSZLÓFELVONÁSI
ÜNNEPSÉG

Helyszín: Szentendrei Posta épülete elõtti tér
Délután:
16.30-tól A Fõ térrõl a Szentendrei Fúvószenekar menetvonulásban térzenével invitálja az érdeklõdõket az ünnepség helyszínére. Õket a Szentendrei Lovas Hagyományõrzõ Egyesület tagjai követik, valamint francia, német, spanyol és magyar tûzoltók.

 
Május 1.
EURÓPAI MAJÁLIS

Helyszín: Postás strand

Délelõtt:

10.00-10.30 Vujicsics Tihamér Zeneiskola Fúvószenekarának koncertje
10.30-10.35 Köszöntõ
10.40-10.55 a Szentendrei Néptánc Együttes gyermekcsoportjának bemutatója
11.00-11.15 a Diótörõ Balettiskola mûsora
11.20-11.50 Kertész Kata gyermekszínháza
 
Május 2.
ELEVEN FESZTIVÁL

Helyszín: Postás strand

Délelõtt:
10:00 Megnyitó
10:10 Ovisok fitnessbemutatója
10:20 Gyermekruha bemutató, Warp Zone bemutató
10:45 Tini step bemutató
11:00 Fit boksz
11:10 Felnõtt step
11:20 Capoeira
11:30 Római Boksz Klub bemutatója
12:00 Hip-Hop táncbemutató

/folytatás/   /folytatás/   /folytatás/
 

Programok

április 30-án,
május 1-jén és
május 2-án
Szentendrén

 
   
   
Skanzen
program
   
       
 
Lopják az autókereket a lakótelepen
 
REKLÁM
       
 
Az utóbbi másfél hónapban megszaporodtak az autókerék lopások. Állítólag már a hatodik autó, amelyet úgy talált reggel gazdája a parkolóban, hogy téglákon áll, és a keréknek hûlt helye. A polgárõrök elhatározták, hogy sûrítik az éjszakai járõrözéseket. De azt gondolom a helyzeten a rendõrség, lakosság és az önkormányzat összefogásával lehet változtatni, meg legfõképpen azzal, ha nem vásrolunk gumit "olcsón, kéz alól".  
 
  SZENTENDRE
STÉGER KÖZ 7
.
     
reklámtábla
  TELEFON:
betûvágás
  26 311 519
nyomdai munkák
  E-mail:gyorgy@
benkovits.hu
       
 
Virágzik a fa a gomba mellett
   
       
 
  A gombánál kétfajta ember gyülekezik mostanság, amikor már fenékkel elviselhetõ hõmérsékletûek a mûanyag székek és tölt el legalább egy órát sörözéssel, kávézással. Az egyik típus az "átmenõ" vagy turista, aki azért jött ide, mert látta, hogy van itt egy büfészerû mondriános kinézetû olcsó "talpon-fogyasztó" és bekap, megiszik valamit. A másik, a gombázók, (nem tévesztendõ össze a gombászókkal, gombaszedõkkel) akik hivatásszerûen jönnek a gombához,
   
 
kávézni, sörözni, vagy csak egyszerûen találkozni valakivel, ide járnak lazítani.Az utóbbiak a komoly gombázók, az amolyan szentendrei értelmiség-félék. (Nem tévesztendõ össze az emilyennel).
Körkérdést intéztem a töltésen gombázó szentendrei barátaimhoz:
Riporter (én): - Szerintetek, itt van-e már a tavasz? Válaszok: Tibci: - Naná, hát persze, vagy legalább is úgy néz ki. Szabolcs: - Én amellett vagyok, hogy itt van, bár? Öcsike: - Provaznyik Géza mondta, hogy minden ügyvéd költõ. (Bélához fordulva) - Az ingatlan ügynök is költõ. Tavasz, hát igen, bár kevesebb a nõ.- Már negyven éve állok itt a buszmegállónál a töltésen, de még sohasem sikerült becsajoznom, itt. A masszõr, aki ma már túl van a hatodik középkorú nõn. (Mármint a masszázsokon) - Például van olyan hely, ahol mindig tavasz van. Riporter (én): - Látjátok, virágba borult a fa a gomba mellett, szép. Tibci: - Azt a házat azért festették rózsaszínre, mert a fa is rózsaszínû virágokkal tele ? - Ja, csak egy kérdés volt. Jött egy kutya, meg egy lány, a téma lezárult.
   
       
 
A kátyú
   
       
 
Az egyik szakember mesélte a Megyei Közlekedési Bizottság ülésén, hogy Svédország északi részén a tél beálltától a tavaszi olvadásig, négyszer fagy le és enged fel az út, míg nálunk ez száztízszer történik meg õsztõl tavaszig. Képzelje el, mit tesz ez útjainkkal! Nem tudom igaz-e az állítás, de az biztos,  
 
  hogy nálunk az utak állapota sokkal rosszabb, mint Észak-Európa országaiban. Mai hír, hogy azt a kevés pénzt, amelyet az utak kátyúzására szánt a testület, szeretné kiegészíteni 10 millióval Radványi G. Levente alpolgármester.
 
Levélben kereste meg dr. Dietz Ferenc, dr. Dragon Pál, dr. Kiss László, Eszes Sándor, Fülöp Zsolt, Hankó László, Horváth Gyõzõ, Wachsler Tamás, Zakar Ágnes képviselõket, hogy fejenként 1 millióval növeljék a keret nagyságát abból a pénzbõl, amely azoknak a képviselõknek jár, akiket egyéni jelöltként választottak meg 2002-ben. Még nem tudni, mit válaszolnak a kezdeményezésére kollégáim, de már megkezdõdött a városban az úgynevezett "vágott kátyúzás". A hivatalt Miakich Gábor polgármester utasította, szakítson azzal a korábbi gyakorlattal, amikor a kátyúkba csak belelöttyintették az aszfaltot majd elsimították. Most csak olyan munkát vehetnek át a hivatal emberei, ahol körbevágták, kellõen kitakarítottak és szakszerûen elsimították a felületet. Talán így tovább tartanak majd a javítások .
   
       
 
Óriási szenzációóó!!!
 
Szentendrén a cirkusz
       
 
  nézõtéren szentendrei mûvészek szinte kivétel nélkül mindannyian. Pedig ay akkori elöljárók tudhatták volna, hogy a vándorcirkusz Picasso óta megbecsült mûvészeti eseménye képzõmûvészetnek is. Különleges érdeklõdés kíséri ezt a régi mûfajt. A legegyszerûbb embereket és legmûveltebbeket egyaránt vonza, egyedül a kispolgár nem tud vele mit kezdeni.
 
A hetvenes évek közepén történt, hogy a város vezetõi felháborodottan hisztiztek, és balhét is csináltak belõle, hogy miközben a Fõ téren színházi bemutató volt, a Galériában kiállítás megnyitó, azon csak a protokoll és kivezényeltek vettek részt, eközben a Kálvária mögött felállított cirkuszban telt ház és ott ültek  
  A hatóságokban máig él az a szemlélet, hogy a cirkuszi sátrat csak a falu szélén engedi felállítatni, mint valami el nem utasítható, de kétes értékû dolgot. Most a Püspökmajor lakótelep mögött jelölték ki a helyet, ahol felállíthatták a cirkuszi sátrat. Az utcákat hangosító kocsi járja, hogy csodákról, sohasem látott egzotikus állatokról, bohócokról és egyéb csepürágókról adjon hírt, invitálja a szentendrei úri közönséget az elõadásokra. De hol van már a cirkusz régi varázsa, a félig pucér mûlovarnõ és világ legerõsebb embere, aki karvastagságú vasakat hajlít meg a szemünk láttára. Ellopta az illúziót a televízió, csak hát mûsorainak nincs romantikus cirkusz-szaga, csak fenemód büdös.
       
 
Emlékezés a szentendrei áldozatokra
 
Kép
       
 
 
Kegyeletes hangulatú ünnepségen emlékeztek meg a szentendreiek holocaust 60. évfordulója alkalmából a Petõfi utcai volt iskola és imaháznál. Miakich Gábor polgármester emléktáblát avatott fel a város nevében. Ez volt az elsõ alkalom hatvan év után, hogy nyíltan szembenézett önmagával a város közössége és emlékezett.
 
Pest Megye, Szentendre Város Önkormányzata, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a pártok képviselõi helyeztek el koszorút, a táblánál.
 
 
       
 
Az éjszaka hangjai
   
       
  Amióta a közéletbe keveredtem, idõrõl-idõre tapasztalnom kell, hogy gondot okoznak a "vendéglõk hangjai", és az éjszakánként körülöttük történtek. Legtöbbször nem található olyan megoldás, amely mindenkinek kedvezõ. Korábban a kertmozi miatt volt közfelháborodás a Bogdányi utcában lakók körében, majd a Turul üzletházban lévõ vendéglõ éjféli cigányzenéje miatt panaszkodtak a lakók. A Tintoretto és a Bohémia miatt biztosan eltöltöttem a panaszok meghallgatására, egyeztetésre, legalább ötven órát, az intézkedések ügyében ennek háromszorosát. Bevallom, kevés sikerrel. Szinte háborús helyzet volt négy éve a MûvészetMalom színházi és zenei rendezvényei miatt is. Most pedig itt van a legújabb. A Söndörgõ Kávézó miatt háborog a szomszédok egy része. Azt panaszolják, hogy az éjszakai zenélés számukra elviselhetetlen, csócsóznak, és ezt a csattogást szüntessék meg, követelik. Aláírásgyûjtést kezdtek a környékbeliek az éjszakai csend érdekében. De nemcsak a Vujicsics tér környékén van panasz, hanem a SantaFe miatt is. Utóbbinál záróra után a vendéglõ környékén rendszeres, hogy üvegeket vagdosnak a falhoz, az ordibálás, hangos káromkodás. Nem könnyû a vendéglõk mellett élni és így tavasz táján, amikor jobb az idõ, este kinyitjuk az ablakokat, megszaporodnak a panaszok is. Hogy ezek többsége jogos-e vagy sem, a hatóság a legritkább esetben tudja megmondani, a problémát orvosolni. Legjobb volna, ha a szomszédok indulatok nélkül meg tudnák ezt beszélni egymással, elintézni az ügyet, mert a hatóság, a bíróság ezekbe az ügyekbe való bekapcsolódása legtöbbször csak a tartós harag és veszekedések forrása. A probléma így állandóvá eszkalálódik és ez senkinek sem jó.    
       
 
Egeres úti híd
   
       
 
Az Egres utcai híd ügye immáron hatodik éve van napirenden, ennyi ideje óta húzódik felújítása. Mert hát, a valamikori a földekre, mint neve is mutatja a piszkésekbe vezetõ út hídja napjainkra nagy forgalmú lett. Hiszen Pismány ma már családi házas övezet, itt lakik a város lakosságának közel 40%-a. Most egy pályázat miatt került az érdeklõdés középpontjába. Zakar Ágnes tolmácsolásában szólaltak meg a természetféltõk a testület ülésén. Mondják, túl szélesre tervezik, túl nagy lesz, ne kövezzék ki a medret, és ne vágjanak ki egy értékes nyárfát! Szóval, a város beadott egy pályázatot, amit elfogadott a testület is. És kiderült, a félelmek alaptalanok vagy mûszaki okok miatt vannak úgy ahogy vannak, mint a híd alatt a patak medrének kövezése azért, hogy ne mossa ki a pilléreket. Szóval a válság megoldás felé közelít, legalább is a testületi vita alapján. Egy biztos, hogy ha megnyeri a város a pályázatot és elkészül a híd, soha többé nem lesz olyan kis forgalom itt, mint amikor a tulajdonosok az édeni nyugalmú telküket megvették a csörgedezõ patak partján. Mert felettük családi házak tucatjai épültek az elmúlt tizenöt évben, és ide el akarnak jutni a lakók, és ma autóval közlekednek.
   
       
 
Elment a hajó?
   
       
 

A 2002-es választási év híre volt, hogy beindul a Dunán a személyhajózás, és Szentendrérõl, Budapestre hajóval is be lehet majd jutni úgy mintha HÉV-vel vagy autóbusszal utaznánk. Arról szólt a hír, hogy lesz majd tájékoztató kampány meg minden, és ha kellõ számú jelentkezõ akad kialakítható olyan menetrend, amely a hajót nem csak kirándulni-valónak, hanem közlekedési eszköznek is tekinti. Hát nem így lett, ezt is elsodorta a politika, és azóta sem valósult meg az összefogás Visegrádtól, Szentendréig, hogy úgyanúgy mint Európa boldogabbik felén a folyó vizi út is legyen. Most itt van a hír, megindult a hajózás a Dunán. A MAHART PASSNAVE Személyhajózási Kft. indította el hajóit, de megint semmi tájékoztatás, így megint marad majd a hajó kirándulásra és mi döcöghetünk egymás csomagtartóját bámulva személykocsival Budapestre, az helyett, hogy jó levegõn és szép tájban utazva húsz perc alatt a Vigadótérre érjünk. Szóval itt a lehetõség, de úgy látszik a környék községeinek meg nekünk szentendreieknek nem jut eszünkbe, hogy megszólítsuk a céget, a vállalkozónak pedig az, hogy legalább minimális propagandát fejtsen ki azért, hogy ismét felfedezzük, nem csak autóval lehet közlekedni Budapestre.

   
       
 
Ilyen volt, ilyen lesz
   
       
 
 
A múlt évben mérte fel az önkormányzat a szentendrei buszmegállók helyzetét. Elsõkként reklamáltam minden fórumon, hogy hozzák végre rendbe a Daru piacit is, hiszen már az összedõlés fenyegeti. De mivel hol pénz nem volt, hol az idõjárás nem kedvezett, csak húzódott, húzódott az ügy. Meg hát kollégáim gyakran erõszakosabban tudták érdekeiket képviselni, - a nõk ilyenek-,mert úgy gondolják, ha õk vannak többségben ez azt is jelenti,
     
hogy csak abban a választókerületben kell megjavítani, rendbe hozni valamit, ahol õket választották meg. Így elõbbre sorolódott Bükkös patak hídja Zakar kolléganõm választókerültében, és még számos, persze nagyon fontos ügy. No, végre, most a mi kis árva buszmegállónk is sorra került. Igaz, most nem panaszkodhatom, mert a buszmegállók versenyében elsõként. De hát ott van a Mandula utca, meg vagy hat kisebb-nagyobb utca, amire is sor kell majd, hogy kerüljön, de hát mostanában akarja jobboldal eltávolítani Szirtes András városgazdát, aki eddig legalább megpróbálta orvosolni a választókerületi kis ügyeket is.  
   
       
 
Botrányos szemét-rendelet
   
       
 
Igazi botránnyá kezd dagadni Szentendre város új szemét-rendelete. A jobboldali és szabaddemokrata egyetértéssel alkotott új jogszabályunk "úgy rossz, ahogy van", mondják ellenzõi. Igazuk lehet, de hát egy képviselõnek akkor sem illik kritizálni saját rendeletünket, ha azzal a vitában sem értett egyet és ellene is szavazott. Hát így vagyok én is. Hiába javasoltam, hogy olyan bonyolult szabályokat alkotunk, amelyet nem fognak érteni a polgárok, és csak annyit éreznek majd, hogy jogtalanul kell kétszer-háromszor annyit fizetniük, mint nyolc évvel korábban. A jobboldali és szabaddemokrata képviselõk eltökéltek voltak, nem engedtek a negyvennyolcból. Így lett olyan szemét-rendeletünk, amely a kisemberek és a kisvállalkozók számára elfogadhatatlannak tûnik. Legalább is, a napjainkban a temérdek panasz, érthetetlenség ezt tükrözi vissza. Mert micsoda szabály az, amely nem a szolgáltatást igénybe vevõt, hanem a vállalatot hozza helyzetbe. A polgárok többsége nem tudja, neki kell kérni, hogy kisebb kukát adjanak, mert ha nem, akkor hiába a kevesebb szemét, neki a kuka nagysága alapján kell fizetni.  
 

Sajnos várható, hogy lesz ilyenbõl tucatnyi majd, ha e rossz szemét-rendelet marad.

 
Meg aztán a vállalkozó, akinek havonta, ha van két szemétkosár szemete, akkor is annyit kell fizetnie, mintha krumplipucoló üzeme lenne és naponta több mázsa burgonyát, hámoznának emberei. Kimondhatjuk nyugodtan, ez nem sikerült. Bonyolult és igazságtalan vallják a polgárok